Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 7-8. szám - Smid Róbert: A kifáradás lehetőségei – a fiatal líra néhány összefüggő nyomvonala napjainkban
133 Kormányos Ákos 1992-ben született Zentán, jelenleg Szegeden él. 2019-es, Paraván című debütáló kötetében az emberi test témáját vette górcső alá, de egy igazán eltérő, poétikailag meghökkentő perspektívából, nemcsak a szépségét, hanem az undorító oldalát is bemutatva. A kötet annyira megosztó volt, hogy a kritikai elismerés mellett (például Horváth Péter Alkotói Ösztöndíjra jelölték) néhány verse heves reakciókat is kiváltott. Bár költészete nem mindenki számára tetszetős, bizonyos szempontból mégis csak egy igazi realista, aki tabuk nélkül mutatja meg legmélyebb énünket, és hogy a társadalom bizonyos problémákról való diskurzusa csupán látszólagos, de mégsem vezet valódi megoldáshoz. Kormányos pszichológiát, filozófiát és esztétikát is tanult, ezekből származó ismereteit pedig rutinosan fordítja a maga javára: az emberi testet és lelket kívülről-belülről alaposan átvizsgálja és ábrá zolja, de soha nem keveri a pszichológus és a költő szerepét. E kettő csupán azonos gyökerekből fakad, abból a vágyból, hogy megértse azokat a problémákat, amelyekkel neki és másoknak nap mint nap meg kell küzdenie. 2021-es második könyvének címe Töredezettségmentesítés . Bár ezt a kifejezést az informatika területéről ismerjük, új könyve meglehetősen személyes. Arra az ősi kérdésre keresi a választ, hogy az ember test vagy elme, és mi van akkor, ha az elme egy fogyatékos testbe rekedt. A könyv koncepciója a töredezettségmentesítés folyamatán alapszik, ami a (számítógép) memóriájának öntisztítását jelenti. Az adatok apró részekre bontva kerülnek tárolásra az adathordozón. A való életben a felfoghatatlan, nehéz érzések is töredékként maradnak meg emlékezetünkben. Ezt a töredezettséget a fájlrendszer átszervezésével lehet kiküszöbölni, ami a kötet esetében egy költői vallomás formájában valósul meg. A versek nyelvezete a lehető leghétköznapibb. Olvasunk a költő objektív emlékeiben, feldolgozzuk az információkat. Az érzések nem a versben, hanem a befogadóban zajlanak le, miközben az a darabkákból rekonstruálja az elmét. Ez a depoetizált, a próza műfajához közel álló elbeszélés szokatlan a költészetben, de egy teljesen elembertelenedett világ konklúzióját adja. Adott a test, amin nem lehet változtatni, és ebben az esetben a test is törött: némely egyszerű élethelyzetben ez az összetett mechanizmus egyszerűen nem működik. Az izmok nem tudják teljesíteni az elme parancsait. A végső kérdés az, hogy a társadalom hogyan viszonyul egy mozgáskorlátozott testhez. Ezzel a könyvvel az elme most tiszta, a töredezettségmentesítés megtörtént. De elmondhatja-e magáról ugyanezt az olvasó is? Papp Katalin 1997-ben született Szabadkán. 2019-ben debütált Kés a párna alatt című verseskötetével. Verseiben a nőiség naturalisztikus természeti képekkel keve redik: „vérző málnabokor vagyok / nedűm cseppenként csorog végig / a leveleken, lassan, akár a harmat / te magadba szívod, felitatom veled, föld / a vérem benned” (Kert , 9). Izgalmas női szerelmi líra ez, melyben a vadász és az elejtett vad szerepei olykor felcserélődnek. Ahogy a cím is sugallja, a versekben a feszültség gyakran az egyszerre jelen levő lágyság és fenyegető élesség körül csúcsosodik ki.
