Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 7-8. szám - Smid Róbert: A kifáradás lehetőségei – a fiatal líra néhány összefüggő nyomvonala napjainkban
125 Nagy Hajnal Csilla Hét 24 című regénye hét szereplő egy-egy hetének elbeszélése, a negyvenkilenc nap eseményei feszes kaleidoszkópszerkezetet alkotnak. Az olvasó az én-elbeszélők szemszögéből, belső monológjaiból értesül a napi ritmusról, a rutinszerű cselekvésekről. A nézőpontok és a megszólaló hangok elkülönülnek, és a rövid napi jegyzetekben a szereplők identitását a reáliák (szokások, öltözetek, könyvek, zenék, helyek) definiálják. Ezek biztosítják a karakterháló létrejöttét is: egyes szereplők heti rendszerességgel térnek be egymás életébe. A ciklikus ismétlődés, a végtelen körfogás strukturálja az időt – Annának éppen ezért a határidőnaplója egy hétnapos notesz, Lilla feltört tábla csokoládéja (a napi három csokikocka) pedig az idő mérésének és az önazonosság rögzítésének az eszköze. Eközben azonban a figurák folyamatosan rákérdeznek az önazonosságukra. Nagy Hajnal Csilla karakterei Csillag Lajos regényének szereplőivel is rokoníthatók, mintha Anna, Kele és a többiek a Túlsó part Imolájának és társainak felnőtt alte regói lennének. Az első megszólaló például hétfőn a keresés és az üresség kategóriáival szembesül, szombaton pedig arra a következtetésre jut, hogy az emberek közötti kapocs egy váróterem, „melyben azért ülünk, mert most éppen errefelé semmi dolgunk egymással, de persze nyilvánvaló, hogy egyszer majd úgyis történik valami”. A szereplők életét, szexualitását meghatározó diszharmóniák, diszfunkciók és rítusok az önelemzés felől válnak hozzáférhetővé: ez az analitikus tekintet némiképp rokonítható Tóth Kinga betegségnarratíváival, míg a női test láttatásának technikái Csobánka Zsuzsa Emese prózapoétikáját idézik. Nagy Hajnal Csilla regénye szól a párkapcsolatok, a barátságok, a testiség és a mentális folyamatok természetéről, a széthullás közelségéről, és leginkább azokról a kötelékekről, amelyek egyben tartanak. Plonicky Tamás Hugyos malac 25 című novelláskötete Bret Easton Ellis szenvtelen és határsértő beszédmódját idézi, Győry Attila szubkultúráinak nonkonformista karaktereit, valamint Hazai Attila novelláinak nihilizmusát. Az obszcén, a trágár és a szleng határozza meg az elbeszélő nyelvhasználatát, amely egyfajta eltávolító gesztusként is működik, mintegy distanciát teremtve az olvasói pozíció és a megidézett világ között. Ebből a nézőpontból ismerjük meg a cél és tudatosság nélkül működő, leginkább az impulzusok és ösztönök szerint működő szereplőket (akik közül néhányan, így B. és Toka több írásban is feltűnnek), a közeget pedig, amelyben léteznek, a szélsőségesen negatív viszonylatok: tudatmódosítók, a realitás és a hallucináció összemosódása, erőszak és undor, lecsúszás és abnormalitás jellemzi. A Júlia ajkai sorozatgyilkos karaktere például azon gondolkodik, az emberek ▼ 24 Nagy Hajnal Csilla, Hét , Budapest, Slocar, 2021. 25 Plonicky Tamás, Hugyos malac , Pozsony, Kalligram, 2021.
