Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 6. szám - Owaimer Oliver: Mer' az egész bio (Závada Péter: Gondoskodás)
118 vízióját egy háziállat állatorvosi eutanáziájával kapcsolja össze felkavaró képzettársításokban. „Ilyenkor / előfordulhat akaratlan vizelet- és székletürítés / hirtelen izom-összehúzódások, és ahogy a kárfülkében / az oromhó olvadni kezd, a víz beszivárog / a repedéseken, a firn egész tömegét átjárja, / majd patakként távozik a gleccserkapun át. / Ez váratlan hangadással és görccsel is járhat, / a hozzátartozók ilyenkor gyakran kimennek, / de mi melletted maradunk a távozásban.” (73–74) A kötet utolsó, A műértelmezés szőre című egysége egyetlen, kevert műfajú szövegből áll. A lírai megoldásokban gazdag esszé egyrészt szintézisként és olvasási útmutatóként szolgálhat a korábbi költeményekhez. A következő szövegrész például segíthet a Távolabbi héj és a Karaván már idézett sorainak feldolgozásában: „Az állatokat a képen saját lenyúzott / bőrükként, szokatlan szögből, kiterítve látjuk, / a mellfolt, a pofa és a fül geometrikus, fehér ábrái / egy háromszög csúcsában futnak össze. / A természet helyett a gondolkodás ad mintát, / ahogy egyszerre véljük a tárgy minden oldalát, / túlnyúlunk azon, ami egy nézőpontból tapasztalható, és értelmet adunk neki.” (82–83) Míg az alábbi érdekfeszítő okfejtés számos általam már érintett problémát megvilágít, s utalhat akár a Gellért című vers zárlatára is: „És az arc hiányában / a kegyelem ránk függeszti tekintetét, hisz minden / utunkba kerülőben arcot látunk. A bokor a trafóház / szeme. De a tekintet más: elfedi a szemeket, / aki ilyenkor figyel minket, nem lehet tárgy. / Mégis szégyelljük, amiért láthatóvá váltunk, / hisz nézve lenni annyi, mint kiszolgáltatni magunkat / a másik szabadságának. Amikor megreccsennek / az ágak, nem az érdekel, ki áll mögöttük, / csupán az, hogy testtel rendelkezünk, amin a nézés / sebet ejthet.” (81) A szöveg e „praktikus” funkciói mellett mindenekelőtt ars poeticaként működik: a költeményekből kirajzolódó holisztikus igényű, poszthumán szemlélet felveti az emberen kívüli műalkotás lehetőségét, illetve művészet és eredetiség(igény) kapcsolatát, melyről az esszé (vélhetően a szerzői szándékkal egyezően) inkább szellemesen, szórakoztatóan és elgondolkodtatóan, mintsem minden kétséget eloszlató meggyőzőerővel értekezik. „Ilyen alapon a róka sem kevésbé művész / a festőnél. »Száliránnyal szemben« borzolja a műértelmezés szőrét, létezésével állítja, hogy »a montázs megelőzi az imázst«, »kiállítás a képet«.” (81) A kötetegész áttekintése után érdemes a Kustos Júlia által felvetett, a kötet széttartó verscsoportjaival és érthetőségével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozni. A ciklusok egymáshoz való viszonyulásához – ahogyan azt a szerző javasolta is egy interjújában8 – a könyv címének értelmezése által juthatunk közelebb. A gondoskodás-gondozás Heideggerre utaló lételméleti fogalomköre három esetben s három különböző összefüggésben jelenik meg. Az első ciklusban ▼ 8 Pótor Barnabás, „Csak az empátia segíthet”: Interjú Závada Péter költő-drámaíróval, kulter.hu, 2021. június 21., elérhető: https:// www.kulter.hu/2021/06/zavada-peter-gondoskodas-interju/ [utolsó letöltés: 2021. augusztus 10.]
