Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 6. szám - Buday Bálint: A metalepszis hatásfunkciói (Tolnai Lajos A mostoha leány című balladájában)
68 „széjjelrepegetés” kifejezést: ’szétrepeszt’, ’szétszakít’ értelemben a gyilkosságra, de a repes ige gyakorító képzős alakjaként értelmezve Sári madárkává változására utal előre, illetve – a kakasdomb motívuma miatt – lelkének felszabadulására, amely csak Sári halála által tud bekövetkezni. A narrációhoz visszatérve: az állatok tehát a maguk nevében beszélve újramondják a hallott történetet. Egy dolog azonban nem derül ki, mivel a ballada a madárka megszólalásával lezárul, mégpedig az, hogy a kerettörténet-beli hallgatók, vagyis a kendermosók értik-e/hallják-e a beszédüket, vagy csak békakuruttyolást és valami keserves madárcsicsergést hallanak. A végső kérdés tehát az, hogy kinek is kuruttyol a béka. A kérdésnek azért kell felmerülnie, mert bár az extradiegetikus narrátor szerint „kuruttyol”, mi mégis emberi nyelven halljuk megszólalni, hiszen idézi a beszédét. Nem tudjuk tehát biztosan, hogy ezt tényleg emberi nyelven való megszólalásnak kell értelmeznünk, amelynek következtében az explicit befogadók – a kendermosó lányok – értik a szavaikat, vagy csak az elsőfokú narrátor beszél az állatok nyelvén, és így képes lefordítani az implicit befogadóknak – tehát nekünk, olvasóknak – a béka és a madárka gondolatait, ebben az esetben azonban a kendermosó lányok nem értik azt. Amennyiben az előbbit feltételezzük, vagyis a lányok értik az állatok beszédét, úgy maga a történetmondás, az újramondás kerül előtérbe. Ebben az esetben a Kenderesi Sárinak szóló figyelmeztetés a hallgatóknak is szól, mintegy előrevetett konklúzióként. Ezt aztán az állattá változás is megerősít mint a mágikus-balladai igazságszolgáltatás szemléltetőeszköze, hiszen elég erőteljes morális ítéletet hordoz a mostoha békává, a lány madárrá változása. Ez talán nem szorul különösebb kifejtésre: a béka egyértelműen a bűnösségre utaló jelkép, negatív konnotációit a Biblia is megerősíti például a tíz csapással (Kiv 7,27), vagy azzal, amikor a béka a tisztátalan lelkek jelképévé válik a Jelenések könyvében.38 A madár ezzel szemben az ártatlanság, a lélek szimbóluma gyakorlatilag minden kultúrában. Talán annyival érdemes kiegészíteni ezt a jelentéshálót, hogy a béka a magyar folklórban a szerelmi varázslat eszköze is lehet: például a szoknya alsó részébe varrt béka a szeretett férfi elcsábítására szolgál.39 Ezt azért fontos megjegyezni, mert ez a jelentés megmagyarázná Kenderesi Sárinak azt a paradoxonnak tűnő kijelentését, hogy „Elszerette tőlem / Szép hiv szeretőmet”. Amennyiben a mostoha mágiával érte el, hogy Kun Sándor hozzá pártoljon, úgy valóban felmenthető a férfi a hűtlenség vádja alól. ▼ 38 „S láttam, hogy a sárkány szájából, a vadállat szájából és a hamis próféta szájából három békához hasonló tisztátalan lélek jött elő.” Jel 16,13 39 Pál József és Újvári Edit, szerk., Szimbólumtár: Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából (Budapest: Balassi, 1997), 72−73.
