Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 6. szám - Buday Bálint: A metalepszis hatásfunkciói (Tolnai Lajos A mostoha leány című balladájában)
58 Buday Bálint A metalepszis hatásfunkciói Tolnai Lajos A mostoha leány című balladájában Ady Endre, aki mellett Móricz Zsigmond és Németh László is arra biztat minket, hogy Tolnai Lajosra a 19. század második felének egyik méltatlanul elfeledett regényírójaként tekintsünk, a következő szavakkal emlékezik a szerzőre: Jöjjetek barátai, ha voltak!... Ecce homo sapiens − hűlten... Nem volt semmi bűne, csak különb volt, mint a többi. Éles volt a szeme, tehát keserű volt nagyságos szíve s rombolóan lázas az agyveleje. Mellékesen pedig legelső író embere volt ez országnak és még ezt meg is bocsátották neki... De hogy látni és beszélni mert, ezt nem bocsátották meg soha.1 Jelen dolgozatomban azonban mégsem a regényíróhoz, hanem a még inkább elfeledett balladaköltőhöz igyekszem közelíteni A mostoha leány című vers értel mezésén keresztül. A teljes korpusz – közel 50 ballada maradt ránk Tolnaitól – átfogó elemzése messze meghaladná e dolgozat kereteit. Célom mindössze annyi, hogy rámutassak, Reviczky Gyula balladaellenes kirohanása nem véletlenül éppen Tolnait menti fel az Arany-epigonizmus vádja alól.2 Tolnai balladaköltészete tartogat a mai irodalomértés számára is párbeszédre fogható, a műfaj 19. századi alakulása szempontjából releváns szövegeket, amelyeket értelemszegényítő volna az epigonizmus (egyébként is homályos) kategóriájával rövidre zárni. Tolnai balladái − ahogy arra igyekszem rámutatni − önmagukban is figyelmet érdemelnek, de érdekesek lehetnek akár Arany felől olvasva is, hiszen egy nagykőrösi Arany-tanítvány alkotásairól van szó, akire kétségtelenül nagy hatást gyakorolt egykori tanára. Az a körülmény, hogy nemcsak a balladákat, de magát a költőt is személyesen ismerte, Arany tanította neki többek között a magyar irodalmat, arra engedhet következtetni, hogy mélyebb betekintést nyerhetett Arany irodalmi, műfajpoétikai nézeteibe is. Tolnai több helyen megemlékezik Arannyal való kapcsolatáról A sötét világ című önéletrajzi regényében. Többek között tőle tudjuk, hogy saját verseiről, ▼ 1 Ady Endre, „Egy ravatalnál”, in Ady Endre, Összes prózai művei: Újságcikkek, tanulmányok III., s. a. r. Koczkás Sándor, Vezér Erzsébet, Ady Endre összes művei, 26−27. (Budapest: Akadémiai, 1964), 27. (Kiemelés az eredetiben. B.B.); Németh László, „A Nyugat elődei”, in Németh László, Az én katedrám: Tanulmányok, Németh László munkái, 650−653. (Budapest: Magvető, 1969); Móricz Zsigmond, „Zászlóhajtás az elsikkasztott s mégis legnagyobb magyar regényíró elme Tolnai Lajos előtt”, Kelet Népe 7, 1. sz. (1941): 1−3. 2 Reviczky Gyula, „A ballada-járvány”, Koszoru. A Petőfi-Társaság heti közlönye 2, 45. sz. (1884): 717−719.
