Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 5. szám - Szeberényi Zoltán: A lélek hossza avagy A költő tudománya (Tőzsér Árpád: A lélek hossza. Tanulmányok, kritikák, esszék, jegyzetek)
124 talmakkal erősítik egymást, és egyetlen emlékezésfolyamattá tömörülve az emlékeibe görcsösen kapaszkodó költő fájdalmas lelki megindultságát fejezik ki. Tőzsér megfogalmazásában: „az egzisztencia-diktálta feledés következtében (a költő) átszervezi az emlékeit, azaz az emlékezés a költészet varázserejével jelenvalóvá teszi a múltat”. A Gyökér című, hagyományos formanyelvű költeményt általában Radnóti kiemelkedő identitásversei között tartják számon. Tőzsér ezt a közkeletű véleményt is árnyalja. Szerinte a költő költészetbe vetett hitének briliáns megfogalmazása ez a vers. A Radnóti-tanulmány záróakkordjaként a gömöri gyökereire büszke Tőzsér egy közkeletű tévedést is helyreigazít: nem a romániai Radnót, hanem a Rimaszombat melletti Nemesradnót volt a Glatternek született költő névválasztásának ihletője. Apai nagyapja, Glatter Jakab itt volt kocsmáros, és a költő apja is itt született. A Tündérsíp és varázsfuvola című írás, melyet Weöres Sándor centenáriuma ihletett, Tőzsér a költővel kapcsolatos személyes emlékeinek hangulatos felidézése után itt közli és értelmezi először az éterben elhangzott, Vértelen áldozat című szonettjét, amely Weöres művészetéhez méltó színvonalon kapcsolódik a költő egyik azonos műfajú opusához. Az Élet és Irodalom ötlete nyomán ugyanis a Magyar Rádió 2013-ban felkért tizennégy élvonalbeli költőt, köztük Tőzsér Árpádot, hogy írjanak Weöres Hála-áldozat című verséhez kapcsolódó szonettet, s a „költőkirály” emléke előtt így tisztelegve alkossanak szonettkoszorút. Tőzsér szonettje egyáltalán nem viseli az alkalmi kreáció jegyeit, méltó szinten tiszteleg nemcsak Weöres, de Ady, Babits és Kosztolányi előtt is. Az említetteken kívül a kötet kiemelkedő tanulmánya a Racionális homály című is, amelyben Kőrizs Imre: A másik pikk bubi címen megjelent verseit veszi górcső alá. Ez a tőzséri opus hangulatos és tanulságos példája az ún. close reading alkalmazásának. A közkeletű angol kifejezés szó szerinti fordítása „zárt olvasat”, ami lényegében az irodalmi műalkotás biográfiai és mindenféle egzisztenciális vonzatától megtisztított, a szöveghez szorosan tapadó olvasását jelenti. Egyetlen vers tüzetes elemzése alapján átfogó képet kapunk itt Kőrizs költői műhelyének jellemző sajátosságáról: az ismeretek halmozásával kialakult, a mondanivalót, a költő üzenetét eltakaró homályról, amit Tőzsér „racionális” homálynak nevez. A kiválasztott, terjedelmes prózavers, az Ubi leones meggyőzően sugallja azt a világszemléleti szkepszist, ami Kőrizs költészetét áthatja, amit a szerző különféle retorikai eszközökkel, iróniával, túlzásokkal, az ismeretek túladagolásával stb. ér el. A mintának kiválasztott egyetlen vers feltárt jellemző vonásait Tőzsér nemcsak a kötet verseire, de a vizsgált alkotóműhely egészének eszközeire jellemzőeknek tartja. Tőzsér érdeklődési köre, főként szlavisztikai tájékozottsága révén, a szomszédos irodalmakra is kiterjed. A kötet szakmai hozama mellett a szélesebb olvasói tábor tájékoztatását is szolgálja. A magyar olvasók megismerkedhetnek kiváló
