Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 5. szám - Brunner Attila: Az első városi közkertek Kecskeméten és környékén II. (Szempontok az alföldi parkok kutatásához)
116 Sok településeken a parkosítási, fásítási törekvések nem voltak erősek. Ceglédbercel katolikus temploma előtt egyszerű fasorok húzódtak, a templom mögötti területen pedig – a falvakban egyedülálló módon – két kisebb angolkert húzódott meg. (Ezek vélhetően azonban nem közkertek lehettek, talán a plébániához és a templom melletti iskolához tartoztak.) Nem volt jelentékeny fásítási mozgalom Nagykőrösön, a Cifrakert a 20. század közepéig a város egyetlen közkertje maradt. Nem használták közcélokra a városszélen található egykori kaszárnya (később Arany János Múzeum) előtti angolparkot, amelyben egy sugárirányú sétány jelölte ki a fő irányt a kaszárnya főbejáratához. A kaszárnya udvarának (ma sporttelep a múzeum és a Cifrakert között) egy része szintén parkosított volt. A nagykőrösiek Cifrakerten kívüli másik mulatóhelye a Pálfája erdő volt, itt egy tánchely épült 1894-ben,86 de a területet nem parkosították. A kőrösi közkertek mind a város területén kívül estek, a központ teresedései piaci funkciójuknál fogva nem voltak parkosíthatók, csupán szerény fasorokat ültettek, mint Kiskunfélegyháza központjában is. A városközpont első közparkja a Hősök tere kisajátításával és térfalának kiépítésével (posta, 1930; bíróság, 1931) csak a két világháború között jött létre, itt avatták fel Zala György első világháborús emlékművét (1927). Hasonlóképp alakult Csongrád parkügye. A Népkert bár a városközpontban volt, elkerített terület maradt, nem kapcsolódott szervesen a szellős, hatalmas, nyitott, egybefolyó terekkel és teresedésekkel jellemezhető városszerkezetbe. Ezeket a teresedéseket piactérnek használták, közülük legnagyobb a Szentháromság tér volt. A Szentháromság tér korábbi, kis koronájú, az útvonalakat hangsúlyozó fasorai helyére 1924-től terveztek nagyszabású közparkot. Az 1922-ben a téren elhelyezett Hungária-szobor (első világháborús emlékmű) már a majdani park létesítésének szándékát tükrözte, az új park – amelynek platánjai máig meghatározók Csongrád városképében – egy évtizedig készült, az új, modern, zöld városi köztér kialakítása a piac átköltöztetésével fejeződött be az 1930-as években.87 Ókécske 1909-ben létesítette az Erzsébet-sétakertet nyári mulatóhely céljára.88 Az elnevezés Erzsébet királyné kultuszáról is tanúskodik, mint még az 1914-ben elkészült szentesi Erzsébet tér díszparkja vagy a szolnoki Erzsébet-kert és a Helvécia-telep Erzsébet-emlékkertje.89 Nagykőrösön ugyancsak a meggyilkolt királynéról nevezték el azt a teret Erzsébet-ligetnek, ahol az uralkodói pár leszállt a vonatról 1857-ben az indóház előtt.90 A liget megnevezés egyértelműen kisebb ▼ 86 Novák 1989, 431. 87 Lovas–Ujszászi 2007, 53–54. Nagyné Balog et alii (szerk.) 2008, 5–6. 88 MNL BKML V. 364.b. 4. kötet, pag. 39–41. Kgy. jkv. 1909. márc. 11. 9/1909. 89 Ormos 1967, 103. A park terve közölve: A kert, 5. évf. 19. sz. 1899. október 1. 643. 90 A királyi pár nagykőrösi látogatását egy festmény örökítette meg, erről lásd Ikvainé Sándor 2001.
