Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 5. szám - Brunner Attila: Az első városi közkertek Kecskeméten és környékén II. (Szempontok az alföldi parkok kutatásához)
117 parkra utal, de Abonyban például a főtéri katolikus templom melletti allét hívták ligetnek (Abonyi Lajos 1905-ben felavatott szobrával). A parkügy összehasonlító mutatói Bármennyire is úttörőek voltak azonban a Duna–Tisza köze városainak közkertjeit létesítő tervezők, kertészek, építészek, polgármesterek és városvezetők, s bármilyen nagy volt az igény a közmulató helyek használatára, országos viszonylatban a Kecskemét környéki kisrégió, s általában véve az Alföld parkügye is nagyon hátramaradt a dunántúli városokhoz, és a szabad királyi városi címet egykor magukénak tudó törvényhatósági jogú városokhoz képest. A Magyar városok statisztikai évkönyve 1908-as adatok alapján közölte a városi címmel rendelkező települések közkertjeinek adatait.91 A statisztikában szereplő adatok alapján összeállítható egy országos rangsor (megfelelő adat- és forráskritikai mérlegeléssel, mint arra Melega Miklós figyelmeztetett).92 Az évkönyv 133 város parkügyének az adatait tartalmazza. Ezek közül négy városból nincs adat, ötben pedig egyáltalán nem volt közpark. A legtöbb magyar városban 1–4, változatos méretű közkert volt. Olyan város, amely tíznél több parkkal büszkélkedhetett, mindössze hét volt az országban. Az évkönyv szerint Kecskeméten kilenc park volt, ami azonban nem felel meg a valóságnak, Kada Elek polgármester maga ugyanis csak hármat tartott számon. A kimutatás szerint Nagykőrös egy, Kiskunfélegyháza és Cegléd pedig két-két parkkal bírt. A számok a kőrösi Cifrakertet, a ceglédi Népkertet és a félegyházi Lövölde kertet is felölelik, de a statisztikában szereplő második ceglédi park és a második félegyházi már nem azonosítható. Összevetésül érdemes megjegyezni, hogy a hasonló nagyságú városban, Szombathelyen már 1880-ban öt nagyobb területű park volt, s a zöldterületek száma és mérete a további évtizedekben csak bővült.93 Nemcsak a parkok száma, hanem mérete is arra mutat, hogy a szóban forgó Duna–Tisza közi városok az országos mezőny végén kullogtak. Ceglédről nem maradt fenn ilyen adat. Nagykőrös a mezőny végén, Kiskunfélegyháza a közepén, Kecskemét pedig az élén van, ez utóbbi városnál azonban valószínűleg olyan területeket is beszámítottak, amelyek a korabeli közvélekedés szerint bár zöldterületek voltak, de parknak aligha tekinthetők. A fásított utcák adatait nézve Kecskemét ▼ 91 Thirring (szerk.) 1912, 426. 92 Melega 2019, 119–120. 93 Melega 2019, 107–122.