Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 5. szám - Brunner Attila: Az első városi közkertek Kecskeméten és környékén II. (Szempontok az alföldi parkok kutatásához)
110 Elek polgármesteri tervei között szerepelt itt egy fürdő építése.52 1904-ben pedig ide javasolták a kórház építését.53 Népkertek a városfejlődés második szakaszában (1890–1914) Az új közparkok kialakításánál jellemzően a városmag és a rajta kívül eső vasútállomás szorosabb összekapcsolására törekedtek a közöttük fekvő, majdnem üres területek átalakításával. Erre példa a ceglédi Népkert, a Kiskunfélegyházára tervezett második park és a kecskeméti Vasútkert. Cegléd legjelentősebb közkertje az 1886-ban tárgyalt elgondolások szerint 1891-ben építeni kezdett Népkert, amelyet létrehozójáról, az 1907-ben elhunyt Gubody Ferenc polgármesterről Gubody-kertnek neveztek el, s akinek a mellszobrát 1909-ben helyezték el itt.54 A Népkert létrehozása a városi mérnöki hivatalban 1885-ben készített, de életbe nem lépett városszabályozási tervből eredt.55 Az éppen félúton a vasút és a városközpont között, a 19. század eleji városmagon kívül található, a korábbi uradalmi épület és futóhomokos telek helyén létesült Gubodykert a vasútállomás felé vezető Rákóczi út keleti oldalának telektömbnyi méretű bővüléseként írható le. Alaprajza, tervezője nem ismert. A földszintes lakóházak által körbevett parknak térfala annak ellenére nincs, hogy két iskolaépület is erre fordul főhomlokzatával, az 1902–1903-ban épült gimnázium és az 1914-ben épült internátus. E két épület szabadon áll saját – előkertes – telkén, a parkot nem rájuk nézően alakították ki. A kert déli végében található vigadó (tervezte Vaskovits Antal, 1894,56 helyén ma az uszoda) északra néző főhomlokzata határozta meg a kert főtengelyének látványát, az épület azonban nem monumentális középület, hanem a kert kiszolgálólétesítménye. Cegléden volt még egy sétatér is, a kaszárnya felé vezető úton, a Szolnoki útnak ütköző Törteli út által létrehozott, háromszögletű területen, az agyagásó földek közepette. Erről a városközponttól távoli térségről nem ismert közelebbi adat. Kiskunfélegyháza első közparkja a délkeleti határban lévő, 1895-től létesített Lövöldekert volt. De a város első közparkjának helyét csak egy fordulat után jelölték ki itt, azt ugyanis már 1885-ben a vasút felé eső, újonnan parcellázott városrészben (Kossuth utca – Izsáki út – Mikszáth Kálmán utca – Fadrusz János utca közötti terület) képzelte el a városvezetés. Ez az eszme lett a Petőfi-kert, ▼ 52 Kada 1903, 12. 53 Hova építsük a kórházat?, in: Kecskemét, 32. évf. 15. sz. 1904. április 10. 3–5. 54 Reznák 2003, 23–27. 55 Czegléd, in: Kecskemét, 15. évf. 1. sz. 1886. január 3. 2. 56 Novák 1989, 436.
