Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 5. szám - Brunner Attila: Az első városi közkertek Kecskeméten és környékén II. (Szempontok az alföldi parkok kutatásához)
111 amelyet a kecskeméti Katona József-emlékkert mintájára, egy Petőfi-szoborral, díszes vasráccsal, és különlegesnek számító fafajokkal (vadgesztenye, törpe nyár) képzeltek el.57 A népkert Molnár István, 58 majd az őt a tisztségben követő Zámbó Géza polgármesterek modernizációs programjainak része volt. A város 1892-ben hozott határozatot a Kossuth utcai gőzmalom mögötti területen népkert létesítéséről. Előkészületként egy vázlatot már 1893-ban kidolgozásra küldtek Tordára, L’Huillier István állami főkertésznek. Ezzel egyidejűleg egy másik tervet készített Budapest főváros kertészetének korábbi vezetője, Fuchs Emil. A sajtó szerint a terveket a mérnöki hivatalban tervezték felülvizsgálni, azonban éppen ebben az intervallumban a városnak nem volt mérnöke.59 1893-ban a város sétányügyi bizottságot nevezett ki Holló Lajos országgyűlési képviselővel az élén, Zámbó Géza polgármester pedig Budapest, Szabadka, Szeged, Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd és Szentes város tanácsát kereste meg, hogy a „közegészségügyileg fontos üdülőhely” számára tudnának-e facsemetéket adni. (Negatív válasz érkezett Budapestről, Ceglédről és Kecskemétről, utóbbi két helyről éppen az ott létesítendő kertek miatt. Budapest nemleges válaszának indoklása azonban ez volt: „erdei vagy díszfákat, avagy cserje bokrokat sem mérsékelt áron, sem ingyen át nem engedhetünk, mert a fő- és székvárosnak e tekintetben való képlete oly csekély, hogy a mindinkább fokozódó szükségeinek alig felel meg s még csak a közelmúltban is a földmívelésügyi miniszter úr által felajánlott 15 000 db lucfenyőt voltunk kénytelenek igénybe venni.” Csupán Szentes és Nagykőrös városvezetése tudott fákat jutányos vételáron felajánlani, azonban rendelésre nem került sor.) Mayer Miklós szegedi városi főkertészt keresték meg, aki 1893-ban egy tó kialakításához készített előzetes költségvetést. A bizottságnak bizonyára voltak elképzelései, mivel L’Huillier-nek megbízást adtak a tervek kidolgozására, s a bizottság 1893. október 8-án kelt jelentése szerint azok el is készültek.60 A városi közgyűlés 1894. február 12-én hozott határozata szerint azonban a város első közparkját Takács Mihály és Jenovay Dezső képviselők indítványára a délkeleti határban lévő, egykori katonai lőtér területét mondta ki.61 1895-től itt is építették meg a már szóba került Lövölde kertet. Az indítvány indoklása szerint az itt létesített park nem akadályozta volna a város növekedését. Jenovay és társai tehát világosan felismerték, hogy a vasút szó szerinti értelemben maga felé húzza a várost. A következő évtizedekben valóban látványosan épült ki a környező városrész, de a nyomásföld parcellázatlan maradt. Ennek a területnek a parkosítása felé csak 1910-ben tett ▼ 57 A népkert és környéke, in: Félegyházi Hírlap, 10. évf. 45. sz. 1892. október 6. 1. 58 Mi történt a környéken, in: Kecskeméti Lapok, 18. évf. 36. sz. 1885. szeptember 6. 3. 59 Petőfi-kert, in: Félegyházi Hírlap, 11. évf. 28. sz. 1893. július 9. 3. 60 MNL BKML V. 175.b. I. 867/1893 61 MNL BKML V. 171.a. Kgy. jkv. 1894. febr. 12. 33/1894
