Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 5. szám - Brunner Attila: Az első városi közkertek Kecskeméten és környékén II. (Szempontok az alföldi parkok kutatásához)
104 Kiskunfélegyházán Hein János tájkertész 1895-ben létesítette az első parkot,14 a – kataszteri térképeken nem ábrázolt, így ismeretlen alaprajzú – Lövölde kertet a város délkeleti határában az egykori katonai lőtéren. Bár a korábban vízállásos terület honvéd lőtérként (lövölde) működött, a dualizmus korának első évtizedeiben ez volt a város egyetlen üdülőhelye.15 (Talán a helyszín összefügg azzal, hogy az ide vezető Jókai utca környéke volt a korszakban a leggazdagabb polgárok lakóhelye, azaz ez volt a város leggazdagabb negyede.) Italkimérés és egy „kényelmetlen és csintalan modorban” épült épület is volt itt.16 Mivel a terület már részben séta helyként működött (s ez lövészbalesetekhez is vezetett), már az 1880-as években fölmerült a terület parkosításának igénye, ehhez azonban a lőtér megfelelő áthelyezését kellett megoldani. Erre 1890-től több kísérlet után végül 1892-ben került sor,17 amikor a terület parkosításáról szóló közgyűlési határozat is megszületett. 18 Azonban megindult egy másik törekvés, amely a Kossuth utcai gőzmalom és kaszárnya között, a Kossuth utcától északra fekvő területet akarta parkosítani. Az eszmét (Petőfi-emlékkert) Holló Lajos országgyűlési képviselő köre terjesztette – pedig épp Holló volt a lövölde helyén kialakítandó bizottság elnöke. A munkálatok azonban a lövölde helyén már megkezdődtek, 1892-ben elvégezték a terület lejtméretezését, s azt Fuchs Emil (1830–1896) nyugalmazott fővárosi főkertész parkosításra alkalmasnak találta.19 A helyi sajtó úgy tudta, a park kialakításának feladata a városi mérnöké lesz.20 A városi mérnöki (egyben gazdasági tanácsnoki) tisztséget Mészáros Ignác töltötte be, aki azonban rövidesen lemondott alulfizetett pozíciójáról, így a városon kívül kellett szakértőket keresni. Csakhogy őket, L’Huillier Istvánt (1865–1931) és Fuchs Emilt a Petőfi-emlékkert ideája miatt nem a lövölde parkterveinek elkészítésére kérték meg, hanem a gőzmalom környéki területhez. A városvezetés végül 1894-ben hozott végleges határozatot a Petőfiemlékkert elvetéséről és az egykori lőtér parkírozásáról. Nem tudni, milyen úton, a megbízást végül Hein János kapta. Hein tervének költségvetése 1895. március 15-én kelt, e szerint a fásítás 1082 forint költséget tett ki. 1895 április–májusában zajlott a munkálatok első üteme, ▼ 14 Bánkiné Molnár (szerk.) 1999, 71. 15 „A mai első tized volt a város homokbányája s a II. József császár rendeletére epreskertté, most már lövőhellyé alakított kiránduló hely, nádas vízállás volt.” Szerelemhegyi 1882, 288. 16 Szerelemhegyi 1882, 290. 17 1890-ben a tehéncsordajárás területét szemelték ki új lőtérnek, de ez gazdasági érdekeket sértett. Előbb Gátér mellett, majd 1892-ben Kisszálláson jelölték ki az új lőteret. A lövölde ügye, in: Félegyházi Hírlap, 8. évf. 17. sz. 1890. április 27. 2. Hol lesz a honvéd lövölde!, in: Félegyházi Hírlap, 9. évf. 35. sz. 1891. augusztus 30. 1. Lövölde ügyünk, in: Félegyházi Hírlap, 9. évf. 38. sz. 1891. szeptember 20. 1. A Lövölde ügy, in: Félegyházi Hírlap, 10. évf. 26. sz. 1892. június 26. 2. 18 A régi lövölde jövője, in: Félegyházi Hírlap, 10. évf. 43. sz. 1892. október 23. 3. 19 A népkert, in: Félegyházi Hírlap, 10. évf. 47. sz. 1892. november 20. 2. 20 A városliget, in: Félegyházi Hírlap, 10. évf. 34. sz. 1892. augusztus 31. 3.
