Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 5. szám - Brunner Attila: Az első városi közkertek Kecskeméten és környékén II. (Szempontok az alföldi parkok kutatásához)
103 méltó hivatkozási alapot adva ezzel a kisvárosoknak is.8 ) A Cifrakert területének megnagyobbítását 1871-ben határozta a városi közgyűlés, az 1871-es vételi szándék – a korabeli közigazgatási reformok miatt – 1874-ben testesült jogerős adásvételi szerződéssé.9 A szomszédos K. Faragó Ferenc-féle föld és a Vaikó Kálmán-féle föl dek hozzácsatolásával nemcsak megnövelték a kert területét, az a Ceglédi út mentén szomszédossá vált a huszárlaktanya épületkomplexumával, azaz nőtt a város belterülete. 1887-ben a K. Faragó Dénestől megvett akolkert területével bővítették, 1895-ben pedig újabb bővítést szavazott meg a város.10 A nagykőrösi angolkertbe egy mesterséges romot az 1902-től működő városi mérnök, Jeney Ernő tervezett.11 A kert a fürdőzés mellett a szórakozás tere volt (tekepálya, zenepavilon, nyári színkör, vendéglő állt itt), továbbá kiállításokat is rendeztek benne. A századforduló Cifrakertje olyan, más stíluselemekkel kevert, a bővítések miatt szabálytalan alaprajzú angolkertként írható le, amelyben egy diagonális sugárút jelöli ki a fő irányt a kert közepén található, nyaralóként működő, 1872-ben épült Svájciház felé, amely már a bővítés előtt is, Gubody Gedeon jelentése szerint, a „kert egyik legkiválóbb pontját foglalja el”. Az 1871-ben kiszemelt, véglegesen 1874-ben megvásárolt terület a Cifrakert és a kaszárnya között volt. Így a kataszteri térkép ábrázolása már ezt a bővített állapotot mutatja, leírás is erről az állapotról maradt fenn. A Cifrakert nagy részét eredetileg fenyővel ültették be, állományát ma többségében vadgesztenye alkotja.12 A korabeli beszámolók szerint „A Széchenyi fürdőkert, melyet közönségünk angol mintára rendezett növénytáblái és tekervényes sétaútjairól eleitől fogva mind a mai napig »Czifrakert«nek nevez. [...] Területe elég díszesen van parkírozva fákkal, cserjékkel beültetve, melyek közt az üresen hagyott gyeppázsitos tisztások kellemes változatosságot tüntetnek elő a szemlélőnek s közepe táján levő virágos része szintén növeli a kert szépségét. Van benne szökőkút, elég nagy víztartó medence [...].” A korabeli leírás említi továbbá a nyári vendéglőt, a tekepályát, a „svájci modorban” épült nyaralót, az ötszobás fürdőintézetet és a kertészlakot.13 1872 előtt volt a kertben kuglizó és egy szín is. ▼ 8 Gárdonyi 1941, 10–12. 9 Az 1872-ben kötött első adásvételi szerződések nem léptek érvénybe. Az 1873. november 14-én kelt Vaikó testvérekkel kötött adásvételi szerződéseket Pest-Pilis-Solt vármegye hagyta jóvá, de már csak azt követően, hogy az 1871. évi XVIII. tc. 26. § előírását még aznap betartatni rendelte. Vaikó Katalinnal azonban csak 1874. április 3-án kötött a város adásvételi szerződést. MNL PML V.243.a. III.939/1871 10 Galgóczy 1896, 488–489. 11 Rácz (szerk.) 2005, 109–115. 12 Galgóczy 1896, 486. Rácz (szerk.) 2005, 109–115. 13 Galgóczy 1896, 485.
