Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 5. szám - Brunner Attila: Az első városi közkertek Kecskeméten és környékén II. (Szempontok az alföldi parkok kutatásához)
102 A téren voltak ülőpadok is, továbbá egy hangárda (hangadomb), ahol vasár- és ünnepnapokon a városban elszállásolt ezred zenélt.3 A 600 fával létrehozott sétatér már az 1840-es években a művelt közönség mulatóhelyévé vált, Gyenes pedig folytatta a várost körülvevő homok megkötését a területen (akác, kanadai jegenye, szil, tölgy fafajokkal).4 A mulató- és sétahely tulajdonképp kiszélesített utca volt több, egyenes fasorral, így nem köthető a kertépítészet stílusaihoz, rokonítható viszont a szabad királyi városokban ekkortájt létrehozott sétaterekkel (Székesfehérvár, Pest, Szatmárnémeti), amelyek kezdetben szintén egyszerű, az utcasorok vonalát követő allék, tulajdonképp fásított utcák voltak. A térség első, közhasználatú angolkertje Nagykőrösön található. A kőrösi Cifrakert a nagyközönség használatára megnyitott főúri magánkerthez, a pesti Orczy-kerthez hasonlítható, azzal a különbséggel, hogy adásvételi szerződéssel ténylegesen a város tulajdonába került, nem csupán megnyitották a publikum számára, azaz: Nagykőrös város tulajdonát képezte. Sánta Lajos alpolgármester méltán írhatta 1872. március 29-én kelt, Nagykőrös város közgyűléséhez benyújtott előterjesztésében: „Miután elődeink gondoskodása folytán van szerencsénk azon nagy hazánkfia emlékét hirdető múlató kert illetőleg rendezett alakjával s terjedelmével dicsekedhetnünk, melyhez még is itt közeli városok nem épen mutathatnak hasonlót, azt is tapasztaljuk, hogy népünk ott nyári élvezetét örömest keresi s feltalálja: illő sőt múlhatatlan szükség hogy valamint minden dísz elleni vagy botrányos eszközt eltávolítsunk, úgy minden lehetőt végbevigyünk, ami annak kellemét elősegíti.”5 A terület a 19. század elején még a sör- és pálinkafőzésből jöve delmet szerző, valamint téglaégetéssel is foglalkozó kisnemesé, Szalay Lászlóé volt, aki már az 1800-as évek elején foglalkozott a kert kialakításával. Szalay és a város között 1832. április 25-én kelt szerződés értelmében az 1832-ben épült „Szalay-féle Serház fundusát ’s mellette lévő kertet minden rajtok lévő épületekkel ’s fákkal” Nagykőrös városára testálta 1843. április 19-én.6 A város a területet sétahellyé alakíttatta. A kertben már akkoriban működött fürdő, amelynek működését korszerű alapokra helyezte az 1859-ben alakult részvénytársaság, amely voltaképp az 1861-ben Széchenyi nevét fölvevő kertet működtette. (1860-ban Széchenyi nevét vette fel Szentes első tervezett közparkja, a Kurca túlpartján 1869-ben létesített Széchenyi-liget,7 Békéscsabán pedig a Széchenyi sétány, így a kisvárosi közparkok vélhetően nem szemlélhetők függetlenül az 1860-as évek Széchenyi-kultuszától sem, aki az 1840-es években Pest fásítását és egy sétatér létesítését szorgalmazta, ▼ 3 Szokolay Hártó 1846, 162–163. 4 Juhász 1998, 248. Varga 2018, 26–29. 5 MNL PML V. 243.a. III.939/1871 6 MNL PML V. 210. S1/4 7 A szentesi Széchenyi-ligetről lásd Labádi 1991.
