Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)

2022 / 4. szám - Brunner Attila: Az első városi közkertek Kecskeméten és környékén I. (Szempontok az alföldi parkok kutatásához)

101 A magyar intézményes műemlékvédelem számára is hiátus e terület: a 19. század­ban a városok által létesített közkerteket nem tartották számon sem a történeti kertek, sem a tájképi kertek sorában.24 Nem szólt a városi közparkokról a pesti Városliget kivételével a Tájképi kertek Magyarországon című, 1996-os kiállítás sem.25 A „történeti kert” műemlékvédelmi kategóriájában egyetlen, tudatosan létrehozott alföldi közkert sem szerepel, s az alföldi kastélykertek is csak szórvá­nyosan védettek. A történeti kerteket helyük szerint az ország térképére vetítő ábrázolásokon az Alföld gyakorlatilag üres foltként jelenik meg.26 Műemlékvédelmünk látókörébe tehát nem kerültek az alföldi városok köz­kertjei. Pedig nemcsak számtalan városi, egyben tájképi közkert jött létre ebben az időben, némelyik keletkezésének az ideje indokolttá tenné, hogy ezekre is történeti kertként tekintsen az értékvédelem. A modern városi közkertek típusai és előképei A modern városi parkok jelentős kutatója, Hajós Géza három, a 18. század végére kialakult típust különböztetett meg: 1) a szabályozott zöldfelületek létrehozása a városfalaknál, 2) újonnan fásított sétaterek, allék, 3) megtervezett, nyilvános szórakozóhelyként létrehozott közkertek.27 Az Alföld, közelebbről a Duna–Tisza közének mindeddig javarészt ismeretlen parkjai ennek a tipológiának, történeti okokból, a második és harmadik kategóriáiba esnek. Az alföldi mezővárosok nem rendelkeztek szilárd, erődített várfalakkal (erre utal a „mező” előtag), így az első típust e régióban hiába keresnénk. A Kecskemét környéki közparkok nagy része előre tervezett, nyilvános kert volt. Mivel az alföldi mezővárosok településfej­lődésének modellje nehezen hozható összhangba a nyugat-európai, a nagyipari tevékenységet alapul vevő városfejlődési modellekkel, a régió sajátos települési hagyományai miatt az itteni közkertek további altípusokba sorolhatók. A tervsze­rűen létrehozott közparknak a falvakban sincs előzménye, sem az újkori mezővá­rosokban.28 Annál inkább érdemes megvizsgálni, az új típusú közterek hogyan tagolódtak a városszerkezetbe. A parkok a meglévő városszerkezeti és térhasználati adottsá­▼ 24 A magyar történeti kertek listájában elenyésző számú, s kivétel nélkül fővárosi közkert szerepel. Örsi é. n. 25 Örsi (szerk.) 1996. 26 Örsi é. n. Örsi 2000, 21. A debreceni Nagyerdő ugyan történeti kert, azonban tulajdonképpen a várost övező, parkká nyilvánított terület. 27 Hajós 2007, 24. 28 A Kecskemét város parkjait elsőként áttekintő Juhász István némileg felületesen a természetközeliség vágya felől közelít­ve a témához, állapította meg, a mezővárosok parkjai azért új keletű jelenségek, mert a lakóik nagy része napi kapcsolatban volt a „természettel”. Juhász 1998, 247.

Next

/
Oldalképek
Tartalom