Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 4. szám - Brunner Attila: Az első városi közkertek Kecskeméten és környékén I. (Szempontok az alföldi parkok kutatásához)
101 A magyar intézményes műemlékvédelem számára is hiátus e terület: a 19. században a városok által létesített közkerteket nem tartották számon sem a történeti kertek, sem a tájképi kertek sorában.24 Nem szólt a városi közparkokról a pesti Városliget kivételével a Tájképi kertek Magyarországon című, 1996-os kiállítás sem.25 A „történeti kert” műemlékvédelmi kategóriájában egyetlen, tudatosan létrehozott alföldi közkert sem szerepel, s az alföldi kastélykertek is csak szórványosan védettek. A történeti kerteket helyük szerint az ország térképére vetítő ábrázolásokon az Alföld gyakorlatilag üres foltként jelenik meg.26 Műemlékvédelmünk látókörébe tehát nem kerültek az alföldi városok közkertjei. Pedig nemcsak számtalan városi, egyben tájképi közkert jött létre ebben az időben, némelyik keletkezésének az ideje indokolttá tenné, hogy ezekre is történeti kertként tekintsen az értékvédelem. A modern városi közkertek típusai és előképei A modern városi parkok jelentős kutatója, Hajós Géza három, a 18. század végére kialakult típust különböztetett meg: 1) a szabályozott zöldfelületek létrehozása a városfalaknál, 2) újonnan fásított sétaterek, allék, 3) megtervezett, nyilvános szórakozóhelyként létrehozott közkertek.27 Az Alföld, közelebbről a Duna–Tisza közének mindeddig javarészt ismeretlen parkjai ennek a tipológiának, történeti okokból, a második és harmadik kategóriáiba esnek. Az alföldi mezővárosok nem rendelkeztek szilárd, erődített várfalakkal (erre utal a „mező” előtag), így az első típust e régióban hiába keresnénk. A Kecskemét környéki közparkok nagy része előre tervezett, nyilvános kert volt. Mivel az alföldi mezővárosok településfejlődésének modellje nehezen hozható összhangba a nyugat-európai, a nagyipari tevékenységet alapul vevő városfejlődési modellekkel, a régió sajátos települési hagyományai miatt az itteni közkertek további altípusokba sorolhatók. A tervszerűen létrehozott közparknak a falvakban sincs előzménye, sem az újkori mezővárosokban.28 Annál inkább érdemes megvizsgálni, az új típusú közterek hogyan tagolódtak a városszerkezetbe. A parkok a meglévő városszerkezeti és térhasználati adottsá▼ 24 A magyar történeti kertek listájában elenyésző számú, s kivétel nélkül fővárosi közkert szerepel. Örsi é. n. 25 Örsi (szerk.) 1996. 26 Örsi é. n. Örsi 2000, 21. A debreceni Nagyerdő ugyan történeti kert, azonban tulajdonképpen a várost övező, parkká nyilvánított terület. 27 Hajós 2007, 24. 28 A Kecskemét város parkjait elsőként áttekintő Juhász István némileg felületesen a természetközeliség vágya felől közelítve a témához, állapította meg, a mezővárosok parkjai azért új keletű jelenségek, mert a lakóik nagy része napi kapcsolatban volt a „természettel”. Juhász 1998, 247.
