Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 4. szám - Schranz Áron: „S ön ezt a sáros országot Tündérlaknak hívja!” (Bácska-toposzok Papp Dániel Tündérlak Magyarhonban című elbeszélés-ciklusában)
52 szerzők listájáról. Gozsdu, Tömörkény, Bródy, vagy akár Cholnoky sokkal karakterisztikusabban tartoznak a műfaj megújulásának irodalomtörténeti elbeszélésébe.” (Kucserka Zsófia, A forma csele. Papp Dániel: Fürdői levelek , Literatura, 2008/4, 485.) Papp kánonbeli pozíciója mindenekelőtt azzal indokolható, hogy írói pályája 1900-ban bekövetkezett korai halála miatt mindössze hat évre terjedt,1 ennélfogva pedig életműve, miként arra Kucserka Zsófia (Bródy Sándor és Ambrus Zoltán nekrológjaira hivatkozva) rámutat, „már szinte születésének pillanatában, elsősorban mint hiány kanonizálódott”. Nem szabad figyelmen kívül hagyni ugyanakkor, hogy az oeuvre nyilvánvaló befejezetlensége ellenére is meglehetősen gazdag, legalábbis a pálya rövidségéhez képest, tudniillik Papp – miután 1894 decemberében nyilvánosság elé lépett Marcellusz című novellájával – rendszeresen publikáló szerzővé vált, majd 1898 és 1899 között, tehát két éven belül négy kötete is napvilágot látott (A rátótiak , Marcellusz 1898; Utolsó szerelem és egyéb elbeszélések , Tündérlak Magyarhonban 1899). A regionalizmus szempontjából a Tündérlak Magyarhonban kétségkívül kiemelt figyelmet érdemel Papp életművén belül, az a tény ugyanakkor, hogy az irodalomtörténet a szerzőt mint „Bácska felfedezőjét” tartja számon, nem kizárólag ehhez a kötethez kapcsolható – az elbeszélésciklus mellett egyetlen kisregénye, A rátótiak , illetve számos más novellája is a régió első számottevő irodalmi reprezentációi közé tartozik. Érdemes megjegyezni, hogy a bácskai származás,2 illetve a térség textualizálása még életében Papp írói markerévé vált, erről tanúskodik legalábbis a Tündérlak Magyarhonban ( A Hét közlésében megjelent) beharangozója: „Vidám bácskai történeteit adja ki a jövő héten Tündérlak Magyarhonban czimmel a mi kitű nő munkatársunk, Papp Dániel, akit (a divatba jött »fehér intelligenczia« mintájára) fekete intelligencziának mondanánk, ha ez a szó érthetően fejezné ki azt a stylben és gondolkodásban egyaránt titokzatos s mindenekfölött egyéni világot, amelyet ez a telivér bácskai Scarron irodalmunkban képvisel. Szatirikusabb elme nem kezdte még ki nálunk a Bácskát – emlékezzenek a Rátótiak -ra! – mint a Papp Dánielé; finom és művészi, mély és originális ebben az uj könyvében is.3 ” Említhetnénk ugyanakkor a Magyar Szemle A magyar irodalom történetéhez címmel napvilágot látott, a hazai irodalom „új kor szakával” számot vető sorozatát is, melynek XXII. részében Papp „Bácska másik tehetséges írójaként” szerepel, Herczeg mellett érdemelve ki ezt a titulust. Papp első kötete, A rátótiak , mely először folytatásos regényként jelent meg. 4 A Hét hasábjain, egy provinciális délvidéki kisvárosban, Duna-Rátóton játszódik. ▼ 1 Leszámítva a Zombor és Vidéké ben megjelent ifjúkori zsengéit. 2 Papp Ómoravicán (ma: Bácskossuthfalva) született. 3 Uj könyv a Bácskáról, A Hét, 1899. május 14., 321. 4 A magyar irodalom történetéhez (1867-től máig) . XXII., Magyar Szemle, 1900. április 29., 194.
