Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 3. szám - Kabdebó Lóránt: A vers kriminalizálódása (Szabó Lőrinc pályakezdésében, 1920–1930)
67 A regénynek ebben az ablakban könyöklő-meditáló állapotában látom egybe a század két nagy magyar késő modern költőjét, amint felkereshetnék „ifjúságukat”, hogy megtalálják a történelemből kilépő poétikai utat: a tragic joy t, a világ univerzális összefonódottságát és egymásrautaltságát. A modernség dialogikus eszmélkedésére épülő univerzalitását. Szabó Lőrinc ugyanannak, a Materializmus címzetű, egyensúlykereső versének egyik sorával búcsúzik túllépve verse kriminalizáltságától: „Az anyag öngyilkossága az élet”. ▶ „mért dolgozik a test a lélekért?” És én most ugyane vers utolsó sorával keresem az elkövetkező évtizedek poétikai nyitását. Mert Szabó Lőrinc lázadó évtizedének során, négy pályakezdő kötetében, még inkább azokat követően, 1927–1928-ra kétféle személyiséglátomás lehetősége is megnyílóban volt számára. Az egyik a személyes narrációhoz kötött, a materiális térben és időben megjelenő széttekintés, amelyet egy Heisenberg-szöveggel tudok legpontosabban meghatározni: „Tudományos munkánk a fizikában abban áll, hogy kérdéseket teszünk fel a természetről olyan nyelven, amellyel rendelkezünk, és megkíséreljük, hogy a kérdésekre választ kapjunk a rendelkezésünkre álló eszközökkel végzett kísérletek útján. Ily módon a kvantumelmélet, mint Bohr kifejezte, arra emlékeztet bennünket, hogy az élet harmóniájának keresése közben sohase felejtsük el: az élet színjátékában nézők és ugyanakkor szereplők is vagyunk.” Miként ezt Heisenberg költői poétikára is érvényesen összefoglalta, ha behelyettesítjük a tudományos munka helyére a poétika alkalmát. A fizikushoz, aki a maga szakmájában élve kísérletező tekintete elé vonja a tényeket, mint a költő teszi a maga poétikai ítélőszékében. Miként Niels Bohrt idézve Heisenberg rátalál a metaforára, amely akkor egyként érvényes a műalkotásra és a tudományos ténykedésre.36 Érdekes, hogy Szabó Lőrincnek csak életrajzában emlegetik a debreceni kollégiumi „nagy” osztályt, de még senki nem figyelmeztetett, hogy osztálytársai közül legközelebbi barátja a majdan a második világháború álcázta holdradar-kísérletet végrehajtó, berlini majd szegedi és budapesti professzor, Bay Zoltán. Aki a Tungsram védőmárkája alatt a leg háborúra koncentrálóbb fizikai kísérletek védernyőjét magára vállalva végrehajtja a békeidők első nagy fizikatudományos kísérletét, majd amikor jóvátételként gyára minden felszerelését a győztes oldal lefoglalja, szolgálat helyett a hazátlan menekült szerepét vállalja, tanársegédje (nagybá-▼ 36 In: Werner Heisenberg, Physik und Philosophie . 1959, Ullstein Buch NR. 249., West-Berlin, 1961. Magyarul: Werner Heisenberg, Fizika és filozófia = Uő, Válogatott tanulmányok . Gondolat, Bp., 1967, fordította: Kis István, 102.
