Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)

2022 / 3. szám - Kabdebó Lóránt: A vers kriminalizálódása (Szabó Lőrinc pályakezdésében, 1920–1930)

46

A Te meg a világ poétikai naplója

„Erich Maria Remarque világhírű regényének, a Nyugaton a helyzet változatlan

nak a folytatása a nagy sikerre való tekintettel nem váratott soká magára. A regény Magyarországon is sikert aratott, így érthető, hogy a folytatás, melynek eredeti címe Der Weg zurück

, az olvasóközönség érdeklődésére tarthatott számot. Remarque először részenként közölte művét a Neue Zürcher Zeitung

ban. A regény 45 részben 1930. december 5. és 1931. január 29. között jelent meg. A közlést napokon belül Európa több országában átvették; így a Magyarország

című napilap is. Az első folytatást 1930. december 7-én adták ki, az utolsót 1931. február 21-én. A 45 rész helyett 60 folytatásban jelent meg a regény, melynek fordítója az inkább költőként ismert Szabó Lőrinc volt” – így kezdi a regény napilapban közölt magyar változatának bemutatását készítő szerzőpáros, és ehhez hozzátehetjük: a fordítás párhuzamosan a Prágai Magyar Hírlap

ban is megjelent. Szinte el sem kezdődött folytatásokban az eredeti német változat közlése, a Nyugat 1930-as, december elejei számában Turóczi József (akivel nemsokára közösen készíti a költő a Knerkiadású háromkötetes Goethe-antológiáját) máris beveszi Az új német regény

című összefoglaló körképébe.18

Mit jelenthet a költő számára egy új sikerregény lefordítása, méghozzá részletekben való követése? Pénzkeresetet? Munkahelyi feladatot? Más világok megismerését? Tájékozódást a nagyvilágban? Vagy csak erőt próbáló játékot? Ki tudhatja. Vagy mindezt együtt? Ez a legvalószínűbb.

Avagy valami más meglepetést is? A filológiai események néha keresztezik a poétikai meséket. Akár csak a véletlen okából is. Talán ez az elkülönbözés is izgathatta a költőt. Végiggondolása annak: mi történt volna, ha... Szabó Lőrinc ugyanis egy évvel került később a katonaság karmai közé – mint a Remarque-regény iskolatársai –, ennek következtében pedig már egy változott világot élhetett meg. A költő-fordító 1918 tavaszán tesz előrehozott érettségit március közepén, a nyarat felnevelő városában, Debrecenben kiképzéssel tölti, ahol – későbbi emlékezései szerint – „ijedtében” évfolyamelső lesz, nehogy a frontra kerüljön, hanem újabb továbbképzésben vehessen részt Lugoson – de ezt már a forradalmak szélvihara szétsodorja. Így a halálfélelem és gyilkossá nevelődés embert kifordító átalakulásában nem részesül. Őbenne az ifjúság és a felnőttség „zavartalanul” épül egymásra. Életrajzilag és poétikailag úgyszintén. Ady, Baudelaire, majd Babits tanítványaként a klasszikus modernség jelenti a poétikai ▼

18 Ha nem is lelkesedik, de fontosnak tartja „egy-két szemelvény” után máris hivatkozni rá: „A híres háborús regények szerzői sorra megírják a háború folytatását. Remarque könyve (Der Weg zurück) most van megjelenőben. Amint egy-két szemelvényből látni: egyszerűen csak visszájára fordítja, új feltételek közé helyezi a frontot. Meglepetéseket nem ígér, nincsenek új szenzációi. Mindig csak azt a pillanatot látja, amellyel éppen foglalkozik, háttér híján. A hangja a régi reálisan meggyőző, epikai módszere a régi reálisan disztanciátlan.”