Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 3. szám - Kabdebó Lóránt: A vers kriminalizálódása (Szabó Lőrinc pályakezdésében, 1920–1930)
45 musom ellentétét. Nem tudom sem ezt a verset, sem kötetbeli társait didaktikus költeményeknek tekinteni. Mindenütt fájdalom vére csurog belőlük. Azt hittem, egy elméleti Pártot írok meg. Versírás, gondolkodás közben jöttem rá a mivoltára, és arra, hogy ez a Párt engemet, a pártatlant és érdektelent kell, hogy szükségképpen szörnyetegnek tekintsen és elítéljen. A Pesti Naplónál egy Bálint György nevű kollégám figyelt fel rá, utána sokat beszélgettünk ennek a képzelt pártnak a statútumairól. Láttam, hogy mennyire megijedt attól, amire én rájöttem, de vonzotta a pikantéria. Kommunista volt, elméleti ember. De minden szélsőséges pártnak, ha megváltás igényével jelentkezik, így kell viselkednie.”16 És még egy döntő szöveghiányra kell ráfigyelnem a versből. Korábban éppen azt hiányoltam,17 hogy a Vezér-versből és átiratából hiányzik egy mondat, ami csak a Materializmus című ugyanekkori versben jelenik meg: „az anyag öngyilkossága az élet”. Itt nem jut annak kimondásához: „a vezér öngyilkossága az élet”. Ebben a versben ugyanis nem tudja, hogy az akarat és a tett milyen viszonyban lehet az élettel. Az anyagnál érzi az összekötöttséget az élettel, de kapcsolatát tragikus jellegűnek, kriminalizált formátumúnak érzi, ezért is jellemzi az „öngyilkosság” kifejezéssel. A Vezérről utóbb sem tudja, hogy mi az értelme az élethez viszonyítva, nem is gondolkozik el erről utólag sem. Az anyagról beszélve más környezetbe helyezve ismétli továbbra is előző szövegét; de a semlegesebb „jóság és csoda” helyett a bensőségesebb, szeretettel teli minősítést fogalmazza mellé: „Anyám az anyag, jóságos csoda.” Újabb mondatát már a vers újabb hangoltsága, a költő által megnevezett spiritualizmus vezeti. Emellett a meghagyott „öngyilkosság” kifejezést egyértelműen áldozattá válásként, önmaga feláldozásaként értelmezteti! A Vezér-szerep pedig a vers alakítása során végig éppen a cél megnevezhetetlenségével, értelmezhetetlenségével billegően van jelen a versben. A Tücsökzené ben kialakított spirituális személyiséglátomásában majd az életet tanulja ünnepelni. A Vezér -vers még egyik változatában sem vezet efelé. A kriminalizálódó történe lem megoldhatatlan látomása maradt csupán. Jelenségként, történelmi esemény voltában jelent meg Szabó Lőrinc poétikájában. Szerepe nem rendszereződhetett a létezés képletévé, megmaradt egy korai pályaalakulatban szereplehetőségként bemutatott kriminológiai bizonytalanságot hordozó szerep illusztrációjának. ▶ ▼ 16 Szabó Lőrinc, Vers és valóság , 58. 17 Kabdebó Lóránt, Szabó Lőrinc lázadó évtizede , Szépirodalmi, Bp., 1970, (Útban a belső végtelenhez [1927−1928] című fejezet ben) https://mek.oszk.hu/05200/05231/05231.pdf (Letöltés: 2021. 03. 25.)
