Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 3. szám - Kabdebó Lóránt: A vers kriminalizálódása (Szabó Lőrinc pályakezdésében, 1920–1930)
37 titokzatos Íródeákjának erről a költő? Visszabontja róla a verset, egyszerűen csak felsorolja valóságos alkotóelemeit: „Futurista vers, a kommün emlékével kezdődik; benne van minden megújult antiburzsuj dühöm. A harc a lakásszerzésért: saját élményre céloz. »Szinházban rotyog a szórakozás«: valami (1925-ben sikeres Eisemann) sanzonsor epés paródiája. »Jólét fakad a kapitalista termelésből«: keserű gúny a kommün alatti közismert plakát felírására: »Szocialista termelésből fakad a jólét.«”12 Ennyi, amire visszaemlékezik. Kollégám pedig a versben figyel memre méltó szövegtechnikai jellegzetességekre figyelmeztet.13 Ez van, ebben kell élni. Ebből alakít akkor sikeres verset. Ezáltal válik nemzedéke ekkor legkiemelkedőbb személyiségévé. De ez még rettenetesebb. ▶ „velem utazik, láthatatlanul, meggyilkolt gyilkosom” Ez rendeltetett a kortársak számára. Hordozzák, akár akarják, akár nem. Ez lett az abba a korba született ember aurája. A vers ennek viselését gondolja át. Ezzel rátalált a pályakezdő Szabó Lőrinc verse számára is legelviselhetetlenebb felismerésére. Mert mi történik, ha valahogy kiszabadul környezetéből? Mint aurát hordozza magán-magában, bárhol akarna felszabadultan élni. Nemcsak maga körül. A költő ars poeticus öntájékozódásában a teljes bizonytalanságot jelenti be: egyfajta boldog boldogtalanságot és az életnek krimibe illő menetét – ugyanakkor ebből az extremitással formálódó világból való kiválás igényének állandóan tudatosított kényszerítő erejét és belső reménykedését erőlteti programjává. Komolyan veszi, utóbb visszatekintve elfogadhatatlannak minősíti. Mégis ezzel alapozza, készíti elő a későbbi, költészetét maradandóvá emelő ars poeticát. A sátán műremekei kötetet közvetlenül követő pillanat szülötteként formálja meg az egyébként kötetbe soha általa be nem emelt tátrai versét, mely a legpontosabb szakítást rögzíti a megelőző négy kötet, a Föld, erdő, isten, Kalibán, Fény, fény, fény és A sátán műremekei kamaszvilágától. Formáltsága még vissza is utalhatná A sátán műremekei dalolósabb versei közé, ugyanakkor ebben a versben már benne visszhangzik az a kriminalisztikai jelenetezés, amely elvezet a Jeszenyin halálát átgondoló, csak gyorsírásban rögzített verskísérleteken a Te meg a világ versalkatát megjelenítő versekig. Társulnak hozzá az újraközlés nélküli tátrai telelésre-lapszerkesztésre, a Pandora megindítására készülő versek-riportok. Az új feladatot felvál laló, éppen a kriminalizáltságot felújító versszemlélet megjelenítései. Közülük a ▼ 12 Szabó Lőrinc, Vers és valóság, 40. 13 Kulcsár-Szabó Zoltán, A hang retorikája Szabó Lőrinc korai költészetében = Uő. Tükörszínjátéka agyadnak: Poétikai problémák Szabó Lőrinc költészetében, Bp., Ráció, 2010, 20.
