Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 2. szám - Rigó Róbert: Pártállami „szociográfia” a hatvanas évek vallási életéről
45 vallásos színdarabok betanításának” leállítását is.31 Megjegyezték, hogy a „haladó gondolkodású emberek” elítélik dr. Rónaszéki Aladár belgyógyász orvost, aki korábban katonaorvos volt, és ekkoriban bármikor hívták, a legtávolabbi helyekre is kiszállt a civil betegekhez, akiket „Isten nevében” kezelt, ezen túl „tüntet vallásosságával, családjával együtt rendszeresen jár templomba”. A tekintélyelvűbb vidéki társadalomban nagy jelentősége volt annak, ha egy-egy köztiszteletben álló értelmiségi, jelen esetben egy főorvos nyíltan felvállalta a vallásos világnézetét és hitének gyakorlását, ezzel a kiállással erőt és bátorságot adott a vallásos, de már megfélemlített lakosságnak. Rónaszéki Aladárnak ebből a szempontból nagy jelentőséget tulajdonítottak, mert név szerint is beemelték a jelentés szövegébe. A történelmi egyházakon túl a kisebb felekezetekre is kiterjedt a vizsgálat, megjegyezték, hogy „Koloncsák Mihály, a pünkösdista gyülekezet vezetője nyíltan rendszerellenes állásfoglalásáról ismert. Ellenzője a kollektív gazdálkodásnak, nyíltan szót emel a párt kulturális és ifjúsági munkája ellen. Az általa vezetett szektának van a legszervezettebb ifjúsági csoportja, kb. 50 taggal. Bibliai tárgyú színdarabokat tanulnak, s azokat a környékbeli szekták összejövetelein is előadják.” Végül azt írták, hogy a község vezetői megfelelően tájékozottak az egyház működését illetően, „bár néha nehéz helyzetbe hozza őket az agresszív fellépéséről ismert, s régi baráti kapcsolatait jól gyümölcsöztető Murányi György evangélikus lelkész”.32 Összességében megállapíthatjuk, hogy Kiskőrösön a helyi pártállami vezetés komolyan vette az egyház elleni küzdelmet, már az ötvenes évek elején meghurcolták Murányi Györgyöt az imaház felépítése és az államosításának megakadályozására tett erőfeszítései miatt, majd az 1956-os eseményekben gyakorlatilag csak informális szerepet játszó Vincze Ferencet közel két évre bebörtönözték. A helyi vezetés igyekezett az evangélikusok kiterjedt kulturális életét korlátozni az énekkar és a színjátszó csoport felszámolásával. A lelkészek, papok visszavonultak a település közéletéből, de a hívekkel aktívan igyekeztek kapcsolatot tartani a családlátogatások keretében, amire a tanyákon is nagy hangsúlyt fektettek, ezért motorkerékpárokat is vásároltak. A statisztika szerint itt is csökkent a hittanra járók száma, de a jelentésben megjegyezték, hogy ezek a számok „nem adnak reális képet”, mert a papok a be nem íratott gyermekeket is bevonják a hitoktatásba. ▼ 31 A Kádár-korszak egyházpolitikája, azon belül a BM III/III–1. Osztálya az egyházi elhárítással foglalkozott, és az egyházak közéleti és kulturális visszaszorítása volt a célja. A hagyományos közösségek felbomlasztására manipulatív titkosszolgálati eszközöket is bevetettek, a kisközösségek bomlasztása is faladata közé tartozott. Tabajdi 2019, 31-32. 32 MNL BKML XXXV. 1. 9. csop., 46. őe. Az MSZMP KB Agit. Prop. Oszt. és az ÁEH részére készült felmérés.
