Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)

2022 / 2. szám - Rigó Róbert: Pártállami „szociográfia” a hatvanas évek vallási életéről

46 A kényszerkollektivizálás Kiskőrösön még úgy is komoly ellenállást váltott ki, hogy a térségben szakszövetkezeteket hoztak létre, ami jóval nagyobb önálló­ságot hagyott meg a tagoknak, mint a termelőszövetkezetek. A téeszesítés ellen röplapot terjesztett egy volt szerzetesnő, a vallásos tanyaiak ellenálltak az agi­tátoroknak, és a tanácsházára történő idézésre sem mentek el, ahol rendszerint fizikai erőszakkal igyekeztek kikényszeríteni a belépési nyilatkozat aláírását.33 Kiskunhalas A vizsgálatba bevont egyetlen város, Kiskunhalas 26 400 fős lakosságából 15 ezren voltak római katolikusok, 9500-an reformátusok, 350-en evangélikusok, 80-an a baptisták és az egyéb kisebb felekezetekhez tartozók. A vizsgálatot Tóth Imre, a megyei tanács művelődési osztályának szakfelügyelője és Kovács Pál, a megyei könyvtár munkatársa végezte. Megállapították, hogy a városban a papság eltérő­en viszonyult az MSZMP politikájához. Boskó Vilmos római katolikus főesperest úgy jellemezték, mint „évekig ingadozó, passzív ember. Múlt év tavaszán lett a katolikus papság békebizottsága választmányi tagja, azóta aktívabb, papi gyűlé­seken véleményt nyilvánít, káplánjaival politikai értelemben is pozitívan foglal­kozik.”34 A református lelkészt, Ulakcsay Antalt úgy jellemezték, mint „a megye egyik leghaladóbb, leglojálisabb papja. Jó kapcsolata van a város vezetőivel, s az együttműködésből mindkét fél kellő hasznot húz.”35 Bachát István evangélikus lelkészről azt írták, hogy 1956-ban a „reakció szócsöveként lépett fel, de miután egyházi és állami részről többszöri figyelmeztetést kapott, e téren passzivitásba vonult”.36 Kiskunhalason csak 1962 tavaszán fejezték be a kényszerkollektivizálást, melynek során a papság különbözőképpen viselkedett, Ulakcsay Antal „igen aktívan támogatta a város vezetőit, [...] meggyőző erővel foglalt állást a nagy­üzemi gazdálkodás mellett, többször hangsúlyozta az átszervezés szükségességét. [...] A presbitérium 3 tekintélyes középparaszt tagjával – akiknek befolyása volt a többiekre is – elsőnek ő tárgyalt, s ő készítette elő őket a belépésre. Lojális ▼ 33 Rigó 2019b, 107–117. 34 Boskó Vilmos (1905–1979) Kecskeméten született, 1928-ban szentelték pappá majd hitoktató lett Monoron, 1931-től segédlelkész Kiskunhalason, 1933-ban Vácra került. 1942-től Izsákon, majd 1944-től plébános Kiskunhalason. 1949-től kerü­leti esperes, 1958-tól főesperes, 1964-től címzetes apát, 1966-tól kanonok. Szakál 2002, 162–163. 35 Ulakcsay Antal (1917–1989) Pécsett született, 1939-ben végzett a budapesti teológián, Kecskeméten lett segédlelkész, majd az orosz fronton tábori lelkész. Kecskeméten volt vallástanár, majd 1953-tól 1977 végéig szolgált Kiskunhalason. Szakál 2002, 245. 36 Bachát István (1919–2001) a Vas megyei Őrimagyarósdon született, a soproni teológián végzett 1941-ben. Körmenden és Kötcsén szolgált, majd 1944-ben bevonult tábori lelkész lett, szovjet fogságba került. 1946-tól kiskunhalasi parókus lelkész 1964-ig, utána Vácott szolgált. http://vacievangelikus.hu/lelkeszeink/ (Letöltés: 2021. október 10.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom