Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 9. szám - Péntek Imre: A hagyomány és modernség összebékítése (Kelemen Erzsébet: A szavak ereje. L. Simon László alkotói munkásságáról)
106 és konceptualizmus jellemzőit tartalmazza. Lettrista vizuális kompozíciói is teljesen eredetiek. A Morfózis című vers M betűi a számítógépes torzítás eredeti meg valósításai. L. Simonnál a számítógéppel létrehozott graféma az írás imitációjával, a könyvnyomtatással egy új medializálódási folyamatba kerül bele. Grafémáinak „átváltozástörténete” teljesen eredeti út. A dekódolás dilemmáit feloldani nem lehet egyértelműen. A Secretum sigillum a nyomkeresés példája; benne a kémiai lenyomat mellett fizikaival és metafizikaival is találkozunk. A kötet anyaga a bezárt könyvből kiállítási tárgy lett, új mediumként mutatkozva meg. A Nem loka lizálható az emberiségköltemény megújítására tesz kísérletet, Kelemen Erzsébet szerint sikerrel. A kötet 13 szövegét mottók fogják közre. A kötet így több olvasási variációt is felkínál. A szereplírai megközelítés tévútra vezet, Kelemen Erzsébet szerint L. Simon lírai hősét a maszk felől tudjuk megközelíteni. Fontos megállapítása: „a szerző az elbeszélőt, olvasatának narrátorát maga teremti meg”. Ezért óriási tévedés minden olyan megközelítés, amely a lírai én versszövegét összemosná az alkotóval, s így vonna le következtetéseket. Az alkotó és az elbeszélő, valamint a lírai én elválasztását szigorúan megköveteli ez a forma. Ezért nevetségesek azok az elemzések, amelyek a vára tlanul kiderült című vers lírai énjének szövegét összemos sák az alkotóval. Az emberiségköltemény megújítása L. Simon lírai teljesítménye, egy avantgárd szintézis. A Japán hajtás a felvágatlan oldalaival provokálja az olva sót, s a végső hamu egyúttal intés is, a homlokra kerülve az emlékezés stimulációja. A Háromlábú lovat etető lány már demonstrálja az alkotó képzőművészeti elkö telezettségét. A közös kötet Palkó Tiborral egy különleges kettős megnyilatkozás, amely a vers és a grafika kölcsönhatását van hivatva kibontani. Feltárulnak a test misztériumai; „én ezt a testet választottam” – írja a költő, amivel egész üdvtörténet íródik bele a versszövegbe. A négygenerációs történet egyúttal az emberiség története is, a lét misztériuma. A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy L. Simon a családregény lírai változatát alkotta meg. A Magyar Műhely munkatársaként méltó folytatója a vizualitást sugalló borítók készítésének. Ahogy a szerző írja: „L. Simon László a borítók tervezését egyedi művek létrehozásának, műtárgynak tekinti.” Mindez a betű típusában, nagyságában, színében, pozicionálásában is megmutatkozik. A címlapterveken különböző kapcsolódási pontokkal is találkozhatunk. Olyan intertextuális elemekkel, amelyek vendégszövegek a vendégszövegben. Ezek a címlaptervek önálló vizuális alkotásokként is értelmezhetők. A Szépirodalmi Figyelő és a Kortárs címlaptervei visszafogottabbak, de mindegyiken érezni az eredeti képzeletet, a tipográfia és a képzőművészet alapos ismeretét. Az avantgárd témájú kötetek (Aktu ális avantgárd, Médiumok keveredése, Papp Tibor Avantgárd szemmel) borítói szintén eredeti megkö zelítésekről tanúskodnak, de a szerző A kommunizmus fekete könyvére a legbüsz kébb. Joggal, mert ez a címlap sokkoló hatást ér el és egy befogadói narratívát is kivált, egy metakritikai diskurzust is megelőlegezve.
