Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 3. szám - Hadik András: Sümegi György: Lechner Ödön írásai című könyvéről
125 hoztak létre.25 Érdekességként megemlíthető, hogy Wagner nemzetközi szellemiségű mes teriskolájában, amely a Képzőművészeti Akadémián működött, tanultak olyan építészek, akiket a szlovén (Jože Plečnik), a horvát (Viktor Kovačič) és a cseh (Jan Kotéra) modern nemzeti építészet atyjaiként őrzött meg a szakmai emlékezet. És ne feledkezzünk el az egyetlen jelentős magyar Wagner-növendékről, Medgyaszay Istvánról, aki a saját útját járta egyfajta nemzeti szellemű építészet művelésében. A kötet szöveges részét gazdag bibliográfia, névmutató és képválogatás egészíti ki. Kár, hogy színes képekre nem tellett, mivel Lechner építészetének jelentős eleme a szín gazdagság. Szóljunk néhány szót az általam vélt hiányokról, amellett, hogy minden válogatásban van némi szubjektív elem. Jó lett volna egy szemelvény Lechner Károly visszaemlékezéséből. Ezt én először és utoljára 1985-ben olvastam, majd később nem találtam meg a céduláját az MTA Művészettörténeti Intézetének Dokumentációs Központjában.26 Ebben Lechner Károly a Kőbányán lévő téglagyárban töltött időre emlékszik vissza. Kaptak egy kecskét, játszottak vele, majd Ödön „épített” neki egy házat, ami aztán a kecske virgoncsága miatt összedőlt, ekkor Károly „gyógyította”. Arról is említést tesz, hogy Széchenyi döblingi öngyilkossága miatt kirobbant tüntetéseken a nagyobb fiúk, Gyula és Ödön vettek részt. (Lehet, hogy az Önéletrajz egyezik azzal a riporttal,amire Kismarty-Lechner Kamill hivatkozik 1985-ös írásában. A riport a Budapesti Hírlap 1915. május 23-ki számában jelent meg.) A család egy része –kissé érthetetlen módon – elzárkózik Cserneczkyné Lechner Ilka Sas utca 9. című kéziratának közlésétől. Amit a halandó tud erről, az az, amit Kismarty-Lechner Jenő monográfiájában erről közread. Ő rendkívül szellemesnek és humorosnak tartja ezt a szöveget,amely a Primayer-házban zajló társadalmi életet ábrázolja. „...A ház egyik felsőbb emeletén lakott az akkor már művészi pályafutásának csúcspontjára érkezett, közismert, és városszerte közszeretetben álló édesapa, Lechner Ödön is. A Sas utca 9-ben nyüzsgő társaság kissé fesztelenebbül mozgott és társalgott, amint az akkoriban a »szabadelvű«, felszabadult szellemvilágban élő, ún. előkelő társaságokban divatos volt. A társaság tagjai többnyire írók, művészek, olykor neves politikusok voltak, vegyesen ún. dzsentri egyénekkel, huszártisztekkel, akik közül nem egy a szép és gazdag házikisasszony, [Lechner Irma] kezére pályázott. A sűrűn összeverődő társaság jelesebb tagjai voltak az akkoriban népszerű Fráter Lóránt, az ugyancsak abban az időben közkedvelt dalköltő, Tarnay Alajos. Állandó vendég volt a mulatságosan, tört magyarsággal beszélő Karlovszky Bertalanné, hírneves festőművészünk neje, Istvánffy Gyuláné, ugyancsak festőművész felesége. Pártos Gyuláné Bertolucci Viktória operaénekesnő művészi énekével gyönyörködtette a társaságot, zongorán Lotz Kornélia, a nagy freskófestő lánya kísérte, aki kiváló zongoraművész volt. Lechner Ödön nem érezte valami jól magát ebben a vidám társaságban. Nem érdekelték beszédtémáik, nem szerette a katonatiszteket, későbbi veje, Szmrecsányi Ödön is huszártiszt volt, mielőtt a karikaturista pályát választotta, és nem szerette a mulatozásaikat sem. Csak akkor üdült fel, amikor a társaságban valakivel komolyan beszélgethetett, kivált amikor szakmájára, művészeti problémákra fordult a szó.”27 Itt lehet az egyik nyitja annak, miért járt kávéházba, este pedig orfeumokba inkább. 25 Sármány Ilona: Sorspárhuzamok a századfordulón. Otto Wagner és Lechner Ödön pályarajza. In: Polgárosodás Közép-Európában . Hanák Péter Emlékkönyv 70. születésnapjára. MTA Törté nelemtudományi Intézet Bp, 1991. és Gerle János: A Postatakarékpénztár és a Postsparkasse (német nyelven) In: F. Dózsa Katalin szerk.: Zeit des Aufruchs. A Kunsthistorisches Museum kiállításkatalógusa. 26 Brunner Attila szerint a Statisztikai Hivatal könyvtárában található, rakt.sz. V.C.49: Lechner Ödön írásai az alkotói folyamat tükrében. in: Ybl és Lechner vonzásában. Holnap Kiadó Bp., 2018. Utóbb kiderült, hogy ez az önéletrajz nem egyezik az általam olvasottal. 27 Dr. Kismarty–Lechner Jenő: Lechner Ödön . Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Bp., 1961. p 98.
