Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 3. szám - Hadik András: Sümegi György: Lechner Ödön írásai című könyvéről
126 Talán ide kívánkozott volna Medgyaszay István Lechner Ödönről szóló cikke 1933-ból. A Bécsben, Otto Wagner mesteriskolájában végzett építész formavilága elüt Lechnerétől. Emlékezzünk az Operaház átalakításakor írott, és Lechner által is aláírt petícióra. Részvéte le a Malonyay-féle gyűjtésben a Koronghy-Lippich-féle társasághoz kötötte inkább. Mégis nagyon szépen ír, – igaz, 19 évvel a halála után – a mesterről: „...Lechner Ödön lángelméje tehát valóban megsejtette a helyes nyomot. Az ő álma, az új nemzeti stílus, évszázadok műve lesz. De kijelölte a hozzá vezető utat írásaival, lelkes szavával, és ami mindennél több: ragyogó művészi példájával.”28 Végül, engedtessék meg néhány helyreigazítás. A szegedi színház ügyében írott nyílt levél szerkesztői jegyzetében tévesen az új Műcsarnokot és szerzőjét említi, pedig a régi Műcsarnokról lehet csak szó, melyet a smichovi (ma már Prága kerülete) születésű, Magyarországra telepedett Adolf Lang tervezett és épített 1875 és 1877 között.29 Krúdy Gyula Az utolsó pesti omnibusz és utasai c. írásában a következőket írja: „Hír szerint szobra ugyanott áll nemsokára, ahol hajdan az omnibuszt megállította.”30 Farkas Béla 1936-ban avatott szobra a Japán Kávéház (ma Írók Könyvesboltja) mellett, a Liszt Ferenc téren állt. A II. világháború után botor módon a téren akarták felépíteni a fővárosi buszpályaudvart. Ezért gyorsan elvitték a szobrot az Iparművészeti Múzeum előkertjébe. Aztán rájöttek, hogy a buszpályaudvarnak jobb helye lenne az Engels (ma Erzsébet) téren, de a szobrot már nem helyezték vissza. Hogy régen is tudtak tévedni, arról egy, a jegyzetbe került dokumentum tanúskodik. A beadvány arról szól, hogy adják vissza Lechnernek a kőbányai templom belső kialakítását, ezt sokan aláírták, de néhány név helytelenül szerepel: Baumhorn nem Lipótként, hanem Mórként szerepel, ifj. Meszner helyett Mészner Sebestyén a jó, Techenke Herman helyett Tscheuke Hermannak kéne szerepelnie.31 A tanulmányban Lechner Ida szerepel Ilka helyett32 . A hátsó borítón Lechner halálának éveként 1917 szerepel 1914 helyett. Sümegi György, aki eddigi pályája során is számos forrásközlés, levelezés, dokumentumot közreadó kötet és tanulmány szerzője33 , fontos könyvet tett le az asztalra. Mindazon „csodabogarak” számára örömforrás ez az opus, akiket érdekel a 19.-20. századi magyar művelődéstörténet, művészet és építészettörténet. Lechner Ödön ennek a korszaknak a megkerülhetetlen alakja. A könyv szövegmozaik-töredékei szép, karakterisztikus portrévá állnak össze és rajzolják meg maradandó életművét. 28 Potzner Ferenc: Medgyaszay István . Holnap Kiadó Bp, 2004. p.181. 29 p.24. 30 p.149. 31 p.177. 32 p.181. 33 pl. Sümegi György: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése . Békés megyei Levéltár 1990. Sümegi György: A kecskeméti Művésztelep dokumentumai (1909–1912) L’Harmattan, Bp, 2009., Sümegi György: „Egyetlen dimenziónk a jelen.” Szalay Lajos festő- és rajzolóművész levelezéséből . Miskolci Galéria, L’Harmattan, Bp, 2009, Sümegi György: Thorma János levelezéséből. Thorma János Múzeum – Halasi Múzeum Alapítvány, Kiskunhalas, 2012.
