Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Kovács Róbert: Élet a hajósi pincefaluban
156 A Hajós–Bajai borvidék a Duna–Tisza között található. Természetes tájai a Duna menti síkság déli része, a Bácskai-homokhát, valamint a bácskai lösztábla északi része. Ez a termőtáj mindig is különbözött az általános alföldi termőtájtól, hiszen az itteni szőlők nem homokon termettek, hanem elsősorban lepelhomokkal fedett agyagtalajon, helyenként lösztalajon. A homokréteg vastagsága a talaj termékenysége szempontjából meghatározó. A vékony rétegű lepelhomokkal fedett talaj a legkedvezőbb a mezőgazdasági növények számára. A térség szőlőtermesztését a talajtípuson kívül a klimatikus tényezők is jelentősen befolyásolják. Országos viszonylatban elmondható, hogy mind a napfénytartam, mind a napsugárzás havi és évi összege a Hajós–Bajai borvidék területén a legmagasabb. Az évi nappali megvilágítás időtartama 4406,43 óra, a tényleges napsütéses időszak viszont egész évben 2076 óra. Magyarország szőlőtermő tájain a napfénytartam évi összege sokéves átlagban 1800-2070 óra. Ebből látszik, hogy e borvidék leggazdagabb napfényben. A szőlőnövény fényigényét figyelembe véve megállapítható, hogy a térség a fehérbor-szőlőfajtákon kívül kiválóan alkalmas a vörösbort adó fajták termesztésére is. Az említetteken kívüli másik fontos tényező a hőmérséklet. A borvidéken az évi középhőmérséklet sokéves átlagban 11 °C, vegetációs idő alatt viszont eléri a 16,5 °C-ot. A harmadik tényező a lehullott csapadék mennyisége. A borvidéken évente sokéves átlagban 600 mm, a vegetációs időben viszont 396 mm csapadék hull a szőlőre. Figyelembe véve az évi csapadék mennyiségét mondható, hogy a szőlőnövény e térségben eredményesen termeszthető, mert a szőlőnövény közepes vízigényű, és átlagban 500-600 mm csapadékot igényel. Ezek a feltételek itt biztosítva vannak. A termőtáj és az éghajlat mellett kedvező hatással van a szőlőnövényre a tengerszint feletti magasság is. A Hajós–Bajai borvidék átlagban 30-40 méterrel magasabban fekszik, mint a környező vidékek, például a Kékhegy, ami Baja mellett található, és 161 m magas. Fajtaszerkezetben a hagyományos alföldi fajták mellett jelentős a chardonnay, a szürkebarát, a sauvignon blanc, a cserszegi fűszeres, valamint a kékfrankos, a zweigelt, a cabernet franc, a cabernet sauvignon területe is. A hajósi vörösborok gyakran a legjobb hegyvidéki vörösborokkal is felveszik a versenyt. Hajós Akik hallottak Hajósról, erről a Bács-Kiskun megyei településről, minden bizonnyal annyit tudhatnak róla, hogy az ország egyik legmódosabb községe. Akik valóban ismerik Hajóst, azok azt is tudhatják, hogy nemzetiségiek lakják. Az itt élő emberek kétszer rugaszkodtak neki az életnek, hiszen a község története is két szakaszra oszlik, a „k. e.”-re és „k.u.”-ra, amely jelöléseknek Krisztushoz semmi köze, hiszen a kitelepítés előtti és a kitelepítés utáni időkről van szó. Mélyebb és maradandóbb nyomot az utóbbi hagyott. A felvidéki – aki tudatilag és érzelmileg más tájakhoz ragaszkodott, mégis Hajósra kényszerült költözni – ebben a községben próbált gyökeret ereszteni.
