Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Rigó Róbert: Szakszövetkezetek és szőlőtermesztés a Homokhátságon
93 Ballószögön és Helvécián csak szakszövetkezetek működtek, téeszek nem. 36 A Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége Kiskunhalas központtal szerveződött 42 téesz és 8 szakszövetkezet együttműködésével, ebből kettő Kiskunhalason, kettő Pirtón és három Tázláron működött. A Szakszövetkezetek Területi Szövetsége Kiskőrös központtal jött létre 19 szakszövetkezettel, de ez területileg nem különült el a Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségétől. A Szakszövetkezetek Területi Szövetsége 11 településen működött (Akasztó, Bócsa, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Soltszentimre, Soltvadkert).37 Az állandó bizottság 1969. január 18-i ülésén az új gazdasági mechanizmus keretei között a kertészeti termékek termeléséről , felvásárlásáról és forgalma zásáról tárgyaltak. Az ülésen a megyei tanács munkatársai elmondták, hogy addig nem engednek új szőlőt telepíteni, míg annak komplex tervét nem látják. A kövidinkát és a kékfrankost támogatják. Kecskeméten export-borpalackozót szeretnének létesíteni. Az export növelése érdekében a megyében hűtőházláncot kell kiépíteni és a nyugati csomagolástechnikát átvenni. A tagok kifejtették a tervekkel kapcsolatos problémákat, hogy az élelmiszeripar nem tudja felvenni a megtermelt mennyiséget, ezért a kecskeméti konzervgyár kapacitását fejleszteni kell. A termelés fejlődik, de a felvásárló-feldolgozó kapacitás elmaradt. A Hungarofruct elzárkózik az együttműködéstől, így az exportot nem tudják fejleszteni.38 1969. április 14-én a pénzügyi és mezőgazdasági állandó bizottság együttes ülésén a téma a téeszek gazdálkodása volt. A pénzügyi bizottság elnöke elmondta, hogy „egységes az álláspont, hogy szigorúbbá kell tenni a tsz-ek ellenőrzését, meg kell javítani a gazdálkodást és fel kell számolni a lazaságokat”. Az egyik tag szerint „a szakszövetkezeti gazdák jó része rohamosan gazdagodik, elszívják a tsz-ektől a munkaerőt, magas napszámbérért foglalkoztatják őket”. Zám Tibor is megállapította, hogy Soltvadkerten a téesz tagok és családtagjaik a szőlősgaz dákhoz járnak napszámba 100-110 forintért, és itt a téesz nem tudja fölvenni a versenyt a szakszövetkezetek béreivel, melyek környezetében működik.39 Az 1980-as években, főleg az évtized második felében, egyre szélesebb politikai körben követendő példaként tekintettek a szakszövetkezetekre. 1986-ban országszerte 59 szakszövetkezet működött, számuk 1990-re 67-re nőtt. A szakszövetkezetek egyenetlenül helyezkedtek el az országban, 1986-ban az 59 szakszövetkezetből 26 volt Bács-Kiskun megyében és kilenc Csongrád megyében, tíz megyében egyáltalán nem fordultak elő. A tagok száma országosan ekkor valamivel több mint 37 ezer volt, ebből Bács-Kiskun megyében élt több mint a fele, 21 ezer (56,5%), Csongrád megyében 8600 (23%) fő.40 36 Glied et al. 1970, 196–198., 232–233. 37 Glied et al. 1970, 196–198., 299. 38 BKMT Állandó Bizottságok (ÁB), Községfejlesztési, mezőgazdasági, művelődési, pénzügyi és terv. 1955–1971. MNL BKML XXIII. 22. b. 3. doboz. 39 Zám 1987, 186. 40 Kovács 2006, 153.
