Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Szilágyi Zsolt: Gondolatok az Alföld gazdaságáról és urbanizációjáról (17-19. század)
26 dett integrálódni az európai kereskedelmi hálózatba.41 Egyértelműen látszik, hogy elsősorban a táj peremén megülő központok voltak a nagy nyertesei ennek a gazdasági folyamatnak, és csak néhány belső fekvésű, kedvező forgalmi hely zetben lévő gabonakereskedelmi centrum (mint Debrecen vagy Szeged) tudott élni ezzel a lehetőséggel.42 Ahhoz, hogy az Alföldön kibontakozhassanak az említett hálózatba való bekapcsolódás kedvező gazdasági hatásai, szükség volt idővel a szállítás forradalmára is.43 Ugyanakkor úgy vélem, hogy ez a (későbbi modernizáció vonatkozásában) korai, már a 18–19. századfordulón európai hálózathoz integrálódó Kárpát-medencei gabonakereskedelem teremtette meg az egyik legfontosabb feltételét annak, hogy az alföldi gazdaság- és társadalomszerkezeti átalakulás felgyorsuljon. Olyan kereskedelmi hálózat volt ez, amelyet egészen az indusztriá lis kor kibontakozásáig, a 19. század közepéig (minimum a 18–19. század fordulójáig) az éghajlatváltozás rendkívüli módon befolyásolt. Fredrik Charpentier Ljungqvist munkatársaival közösen végzett legújabb kutatása egyértelműen bizonyította, hogy az újkori Európában szoros összefüggés állt fenn a klímaváltozás és a mindenkori gabonaárindex alakulása között. Az alacsonyabb nyári átlaghőmérséklet a gabonaárak emelkedését, a magasabb viszont a csökkenésé t eredményezte (r = −0,41; tízéves mozgóátlag nál még erő sebb volt a fordított kapcsolat, −0,63).44 Munkájukban r ámutattak arra is , hogy a csapadékmennyiség és -eloszlás kevésbé volt hatással a gabonaárak alakulására, mint a hőmérséklet; ám ettől még a csapadékosabb nyarakat a rá következő évben általában a gabonaárak emelkedése követte (gyenge pozitív korreláció). Kihangsúlyozták azonban, hogy a túlzott csapadékmennyiség, de a nyári aszály is, kedvezőtlen hatással volt a gabonaárakra. Továbbá kiemelték, és a témánk szempontjából ez különös jelent őséggel bír , hogy a csapadék mennyisége és a gabona ára között szorosabb kölcsönkapcsolat figyelhető meg mezo- és mikrorégiók szintjén, mint a makrorégiók esetében. Ez lényegében egy olyan táj kapcsán, mint amilyen például az Alföld is, azt jelenti, hogy a preindusztriális korszakban a csapadék és a gabonaárak között jellemzően erősebb pozitív korreláció tételezhető, mint mondjuk Nyugat- vagy Közép-Európa vonatkozásában. Az Alföldön, ahol akár félméternyi szintkülönbség is eldönthette egykoron, hogy mely terület került víz alá, és mely maradt meg szárazulatnak, talán még inkább igaz lehet ez. Ráadásul az Alföldet minden irányból hegyek ölelték körbe. A folyók többsége a táj felé futott. Medrük, elérve az alacsonyabban fekvő vidékeket, kanyarogni kezdett, és vízhozamuk egy része a lefolyástalan laposokban gyülemlett fel. – Megalapozott tehát amellett érvelni, hogy a Kárpát-medencében, kivált az Alföldön, meghatározóbb lehetett a hőmérséklettel szemben a csapadék szerepe abban, hogy miként alakultak a helyi gabonaárak . 45 41 Dányi 2007. 42 Glósz 2014: 241–252, vö. Pinke 2015: 165–175. 43 Katus 1979, 2008a. 44 Ljungqvist et al. 2021. 45 Hasonló állásponton van e kérdésben Rácz Lajos is (2019, 2021).
