Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Szilágyi Zsolt: Gondolatok az Alföld gazdaságáról és urbanizációjáról (17-19. század)
25 felszínek ezzel mozgásba lendültek. A „futóhomok-veszély” kialakulását vélhetően elősegítette a melegebbé és szárazabbá váló éghajlat : a folyók vízhozamának csökkenése, az árvízjárta területek visszahúzódása és az alábbszálló talajvízszint. A futóhomokra – mint környezeti kihívásra – az alföldi társadalom válasza a mozgásban lévő homok megkötése lett.33 Ehhez megoldást kínáltak azok a mezei kertek és külterületi szállások, amelyek már a korábbi évszázadokban is megtalálhatók voltak a vidéken.34 Bár a középkori kontinuitást nem sikerült igazolni a fennmaradt források segítségével,35 mégis feltételezhető, hogy a mezei kerteknek és a szállásoknak (szárnyékoknak) lehetett középkori előzménye.36 Az utóbbi a nagyállattartó gazdálkodással együtt járó , sajátos „településforma” volt. 37 Mindkét határbéli „településtípus” funkciója átalakult az éghajlatváltozással, a növekvő népességnyomás sal és az egyéb kihívásokra adott válaszokkal. Végtére is a mezei kert a szállással együtt alighanem alapját képezt e az új településtípus nak, a tanyának . Az Alföld alacsony település- és népsűrűsége miatt a határ mezőgazdasági művelése összetettebb feladat lehetett más vidékekkel szemben . A falvak többsé gének visszatelepítése – az említett okok miatt – szóba sem jöhetett a 18. század ban, így a tanyák elterjedése felfoghat ó akár a mezővárosi társadalom környezetvál tozásra és demográfiai nyomásra adott válaszaként is. Orosz István legutóbb arra is rámutatott, hogy a tanyák olyan települések (városok és falvak) határában alakultak ki nagyobb számban, ahol elsősorban a parlagoló műveléstechnika volt elter jedt. A 18. század elején több mint száz ilyen települést írtak össze az Alföldön. 38 Úgy vélem, az éghajlatváltozás ebben a folyamatban is meghatározó szerepet játszhatott. Különösen érvényes lehet ez az állítás ott, ahol a csapadékmennyiség megváltozására a felszíni víz- és növényborítottság is jelentősen átalakult, ahol a túllegeltetés következtében olyan vidékek jöttek létre, amelyek érzékenyebbé váltak az éghajlatváltozás hidrológiai hatásaival szemben, tehát ott, ahol olyan rugalmas földművelési technikát kellett használni a határban, ami képes volt hatékonyan alkalmazkodni a környezeti és a demográfiai változásokhoz. A 18. századi felmelegedés általában kedvezőbb körülményeket teremtett Európa-szerte a mezőgazdálkodáshoz. A század első harmadában kibontakozó mezőgazdasági forradalom révén Európa lakossága gyors növekedésnek indult: 110 millióról legkevesebb 180 millió főre, közel kétharmadával gyarapodott. 39 A felszökő élelmiszer-szükséglet alapjaiban változtatta meg a kontinentális gabonakereskedelmet.40 Dányi Dezső kutatásai alapján elmondható, hogy a Kárpát-medencei, kivált az alföldi gabonakereskedelem a 18. század végén kez-33 Uo. 30–34, 50–63. 34 Szilágyi 2020a. 35 Solymosi 1980: 90–92. 36 Vö. Szabó K. 1936, Für 1983, Iv ányosi -Szabó 1994, Rácz I. 2000. 37 Mendöl 1963: 12, 236. 38 Orosz 2020: 59. 39 Papp Imre 2006: 23. 40 Ljungqvist et al. 2021.
