Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 6. szám - Balázs Géza: Utak a beszéd eredetéhez
86 fizikus megközelítésben – magyarázat: mivel az emberiség múltját nem ismerjük, csak találgatunk, könnyen lehet, hogy jóval nagyobb a múltja, mint ahogy azt mi gondoljuk, s az ember már korábban „belakta” az összes kontinenst. A zárt és nyílt rendszer közötti „ugrást” egyébként egy igen szemléletes technikai elmélet modellezi: a kontaminációs (vegyítés-) elmélet. Hockett és Ascher érdekes feltételezése, hogy az állati, zárt kommunikációs rendszerben előfordulhatott, hogy a meglévő jeleket valamilyen külső hatásra gyorsan kellett leadni, s ezáltal elkezdtek keveredni, például két különböző jelből lett egy harmadik. (Ismerteti: Réger 1978: 15–17). Például: Eredeti felbonthatatlan (zárt) jelek: ABCD – táplálék felfedezése EFGH – veszély Kontaminálva (vegyítve): ABGH – táplálék és veszély Ezek után az eredeti jelek már nem megbonthatatlanok, hanem kettéválnak: AB – táplálék felfedezése CD – nincs veszély EF – nincs táplálék GH – veszély Kontaminálva (vegyítve): EFCD – se táplálék, se veszély Ez a kétségtelenül logikus képlet magában foglalja az általam is fontosnak tartott „véletlen” mozzanatot, de nehezen vezet el a kettős tagolású, absztrakt nyelvhez. Viszont mint módszer kétségtelenül máig hat a nyelvekben: a hangok, szavak, mondatok (szerkezetek) szintjén egyaránt beszélünk kontaminációról. Tehát valamennyi nyelvészeti és pszichológiai megközelítés jellemzője, hogy csak előrehaladó fejlődést tud elképzelni, olyat, ami a kevésbé differenciált formáktól halad a differenciáltabb formák felé. Pedig ez ellen szól néhány mozzanat: (1) A világ legprimitívebb törzsei, pl. a dél-afrikai hottentották, a ceyloni (ma: Srí Lanka-i) pigmeusok meglehetősen bonyolult nyelvtani szerkezetű nyelveket beszélnek. (Révész 1985: 433) (2) A primitív népek nyelvei általában már tökéletes nyelvek, sőt egy részük fejlettebb, komplikáltabb formával is rendelkezik, olyanok, amelyek a beszélt nyelv lényeges tulajdonságait mutatják (Révész 1985: 444). (3) Az állattól az emberhez nem vezet egyenes út. (Révész 1985: 468). (4) A tudományos megközelítések mellett a primitív népeknél létezik egy nemzedékről nemzedékre szálló legenda, hogy a nyelv az istenek ajándéka. (Pei 1966: 16). Metafizikai megközelítések Mivel a nyelv létrejötte álláspontom szerint beletartozik a végső magyarázatok és igazságok körébe, ezért azt a racionális, paradigmatikus tudomány eszközeivel csak bizonyos fokig közelíthetjük meg. Mint láttuk, a kérdésre a válasz nyitva marad. A tudomány számára megválaszolhatatlan kérdések egy másik – megszokott tudományos beállítódásunkkal nem összeegyeztethető - metafizikai megközelítésben teljesen másként