Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 5. szám - Fried István: Tandori Dezső „Költészet”-regénye („A költészet-regény, költészet-élés vajon egyáltalán?”)
121 Fried István Tandori Dezső „Költészet”-regénye („A költészet-regény, költészet-élés vajon egyáltalán?”) Vagy megmaradjon mozdulatlan egy szárnycsapásnyi mozdulatban (Nemes Nagy Ágnes)1 Nem hiszem hogy tudok még » prózát « írni— ahhoz olvasó kellett, aki, kajánul, együtt írta, az anyanyelv összeesküvésé n belül, az íróval a regényt. Azt sem hiszem, hogy »verset« tudok még írni– első szám egyes személyben, ehhez is kellett, az a cinkosság, amelyen belül nem szégyellte a költő azt, amit rímesen és ritmusban mondott. Mit írhatok hát? Talán verses drámát, játékot— amikor nem én az író beszélek a személyesről, hanem a vers, amely nem az én versem, csak a műfaj kerete. (Márai Sándor)2 Valóban az irodalomról beszélni mindig meghatározhatatlan szerveződési ará ny élet és irodalom közt, nyárderű-emelés s viharok közt. (Tandori Dezső)3 Cím, alcím, mottók, fel-felbukkanó idézőjelek: mindezek messze nem idegenek az olvasmányokról, elődeinek vélt—láttatott költők—versek értelmezési ajánlatairól könyvnyi beszámolót közre bocsátó Tandori Dezsőtől. Aki az értelmezés tudományosnak körülírt műfajától eltérően 1 Idézi Tandori Dezső, Költészetregény . Budapest, Liget könyvek, 2000, 131. E Tandori-műből idézet teket a továbbiakban csak kivételes esetben hivatkozom külön. 2 Márai Sándor, A teljes napló, 1959–1960, sorozatszerk. Mészáros Tibor, Budapest, Helikon, 2012, 3. 3 Tandori Dezső, Csodakedd, rémszerda . Tárcák, esszék, tanulmányok (2000–2010), szerk. Tóth Ákos. Szeged. Tiszatáj könyvek, 2010, 119. Az idézetet tartalmazó Valóban az írásról fejezet mintha a Költészetregényt folytatná. Az indítás „Hát persze, hogy ezt mondom: életem irodalmammá vált...” Önidézetek mellett Eliot, Pilinszky hivatkozásokon kívül megidéződik a sokat emlegetett Henri Colpi-film clochard-ja.
