Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 5. szám - Lőkös Péter: Egy emigráns német újságíró a harmincas évek Magyarországáról
78 alapította az Europa-Ost című náciellenes lapot, amivel a nácibarát Rigaer Tageszeitung ot kívánta ellensúlyozni. Amikor 1934. május 15-én Karlis Ulmanis vezetésével katonai hatalomátvételre került sor Lettországban, számos újságot, így Lachmann lapját is betiltották. Pontos adataink nincsenek, de már 1934-ben Magyarországra költözött.5 Ezt bizonyítja az is, hogy több magyar újság rádióműsor mellékletében olvasható, hogy Dr. Fritz Lachmann 1934. október 8-án a Budapest I. rádióadón Budapest aus der Lach-Perspektive (Ein Humorist auf Ungarn-Urlaub) címmel német nyelvű előadást tartott. 6 (Talán ez adta az ötletet későbbi cikksorozatához.) Budapesten egy információs lapot alapított a német emigránsok számára.7 1936-ban azonban megfosztották német állampolgárságától, ugyanakkor német nyo másra kiutasították Magyarországról. Németországban ugyanis figyelemmel kísérték rigai és budapesti „német ellenes” tevékenységét, amint erről például a Heidelberger Neueste Nachrichten is beszámol: „Dr. Fritz Lachmann, jüdischer Schriftsteller, flüchtete nach dem Umschwung nach Riga und war dort Mitarbeiter an dem inzwischen eingegangenen, unter jüdischem Einfluß stehenden ’Europa-Ost’. Später war er in Ungarn tätig, wo er sein deutschfeindliches Treiben fortsetzte” (Dr. Fritz Lachmann, zsidó író, a fordulat után Rigába menekült és ott az időközben megszűnt, zsidó befolyás alatt álló ’Europa-Ost’ munkatársa volt. Később Magyarországon tevékenykedett, ahol folytatta német ellenes tevékenységét).8 Magyarországról való kiutasítása után szüleit követve Palesztinába emigrált.9 Itt sok sorstársához hasonlóan kezdetben nehéz sora volt, körülbelül egy évig a jeruzsálemi King David Hotel ruhatárosaként dolgozott.10 De folytatta újságírói tevékenységét is, írt a prágai Jüdische Revue -be és a jeruzsálemi Jüdische Weltrundschau ba. 1938-ban megkapta a palesztinai állampolgárságot és Martin Buber segítségével a jeruzsálemi Héber Egyetem sajtóosztályára került. 1938/1939-ben az egyetem megbízásából előadó körutat tett Lengyelországban, Jugoszláviában és Svájcban. 1940-től latin-amerikai egyetemeken volt vendégelőadó, megszervezte a Héber Egyetem latin-amerikai baráti köreit.11 A háború alatt részt vett a Mexikóba emigrált német ajkú zsidók egyesületének, a Menorah-nak a munkájában.12 1951-ben az izraeli kormány és az egyetem megbízásából az Egyesült Államokba ment, először izraeli diplomataként tevékenykedett, majd 1955-től amerikai állampolgár lett. Különböző zsidó szervezetek tisztségviselője volt, továbbá 1962-től haláláig a New Yorkban kiadott Aufbau című emigráns újság munkatársa, 1966-tól az Encylopaedia Judaica szerkesztője, 1976-tól a New Yorker Staats-Zeitung und Herold társki adója és szerkesztője.13 1998. december 15-én hunyt el. 14 5 Niers, Gert: Arrived at Last. An Immigrant Narrative . Bloomington, 2014. 111. 6 Például: A Pesti Napló Rádiómelléklete . In: Pesti Napló, 1934. október 5. 13. 7 E. St.: Journalist und Gelehrter . In: Aufbau (New York), 1999. január 8. 20. 8 25 Hetzer ausgebürgert. Wegen deutschfeindlicher Umtriebe im Ausland . In: Heidelberger Neueste Nachrichten, 1936. március 4. 5. 9 Röder – Strauss. 407. 10 Walter, Hans-Albers: Deutsche Exilliteratur 1933–1950 . Bd. 3: Internierung, Flucht und Lebensbedingungen im Zweiten Weltkrieg. Stuttgart, 1988. 504. 11 Röder – Strauss. 407. 12 Freies Europa im freien México. Eine Rundfrage von Theodor Balk . In: Freies Deutschland, 1941. decem ber 15. 20. 13 Röder – Strauss. 407; Szymanski, Tekla: „ Kinderchen, wißt ihr denn überhaupt etwas ?”. In: Aufbau (New York), 1999. január 8. 20; Ziegler, Monika: Galionsfigur der Judaistik . In: Aufbau (New York), 1999. január 8. 21. 14 Wiemers. 19; Bausteine einer jüdischen Geschichte der Universität Leipzig . Hg. von Stephan Wendehorst. Leipzig, 2006. 12.
