Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)

2021 / 5. szám - Lőkös Péter: Egy emigráns német újságíró a harmincas évek Magyarországáról

79 Újságcikkei mellett kisebb önálló kiadványokat is megjelentetett. Fiatal korában a német irodalommal kapcsolatos munkákat adott ki, a legismertebb és máig is idézett ilyen műve a Goethes Mignon. Entstehung, Name, Gestaltung (Heidelberg, 1927) című dolgozat. Későbbi írásaiban elsősorban a zsidóság helyzetével, történetével foglalkozott. 1942-ben Buenos Airesben jelent meg a Que es un judio című füzete, majd 1943-ban ugyanott a Jüdische Neueinwanderer in Lateinamerika und ihre Probleme. A háború után ő szerkesztette a Die jüdische Religion (Kastellaun, 1977) című tanulmánykötetet, melynek szerzői között olyan neveket találunk, mint Martin Buber vagy Leo Baeck. Mint már említettem, budapesti tartózkodása alatt rendszeresen publikált a Pester Lloydban. Már 1934-ben megjelent két tárcanovellája 15 , 1935-ben pedig tizenöt írását közöl ­ték. Kiutasítása után 1936-ban a Pester Lloyd tudósítójaként még három palesztinai tárgyú cikket küldött a lap számára Palesztinából16 , majd megszakadt a kapcsolata az újsággal. Az 1935-ben megjelent írások négy kivételével17 magyarországi élményeiről, benyomása ­iról szólnak. Az írások két kivételtől eltekintve mindig a reggeli számban jelentek meg, rendszerint az első oldalon „a vonal alatt”. A Magyarországgal foglalkozó, irodalmi igényességgel megírt írások két sorozat­ban jelentek meg. Az Ein Fremder bummelt durch Ungarns Städte (Egy idegen csatangol Magyarország városain keresztül) című sorozatában kilenc városban, illetve tájegységen szerzett tapasztalatait, élményeit örökítette meg. Ahogy fogalmaz, a csatangoló embernek nincs rendszere, a világot színes összevisszaságnak látja, és az emlékek pillanatfelvételek színes mozaikjaként maradnak meg benne.18 Humorral, néha finom iróniával fűszerezett írásaiban természetesen mindig megemlíti az adott város vagy tájegység megcsodált lát­nivalóit, műemlékeit, a megkóstolt helyi specialitásokat (például a szegedi halászlét vagy paprikát), vagy a meglátogatott gyárakat, múzeumokat. A mai olvasó számára különösen érdekesek azok a részek, amelyekben az országban látottak alapján a korabeli magyarországi társadalmi, gazdasági viszonyokról ír. Példaként emeljük ki ezek közül a legfontosabbakat. A sorozat első, Győrről szóló írásban19 például megemlíti, hogy serény és igyekvő nép dolgozik itt, nagyon szép lakóházak épültek a munkások és alkalmazottak számára az ipari negyedben. Új kultúrház épül a városban, amelyben színház is lesz.20 Szól a „Trianon-telep”-en lakó munkanélküliekről, akik enge ­dély nélkül építettek házaikat, de a városvezetés nem űzte el őket, hanem tudomásul vette a kialakult helyzetet, sőt vizesárkokat ásatott és megszervezte a postát is. Persze szegény-15 Lachmann, Fritz R.: Herr Niemand greift ein . In: Pester Lloyd, 1934. november 7, Morgenblatt. 1–2; uő.: Zwei Briefe . In: Pester Lloyd, 1934. november 21, Morgenblatt. 1–2. 16 Lachmann, Fritz R.: Politische Reise nach Palästina . In: Pester Lloyd, 1936. június 19, Abendblatt. 3; uő.: Vor der Militärdiktatur in Palästina . In: Pester Lloyd, 1936. szeptember 20, Morgenblatt. 4–5; uő.: Streik-Ende in Palästina. In: Pester Lloyd, 1936. október 17, Abendblatt. 2. 17 A négyből kettő kriminovella, kettő pedig könyvkritika: Lachmann, Fritz R.: Der Fall Herder . In: Pester Lloyd, 1935. május 3, Morgenblatt. 1–3; uő.: Armer, blinder Mörder . In: Pester Lloyd, 1935. augusztus 17, Morgenblatt. 1–3; uő.: Heinrich Mann: Die Jugend des Königs Henri Quatre . In: Pester Lloyd, 1935.október 11, Morgenblatt. 1–2; uő.: Ludwig Marcuse: Ignatius von Loyola . In: Pester Lloyd, 1935. november 10, Morgenblatt. 4–5. 18 Lachmann, Fritz. R.: Ein Fremder bummelt durch Ungarns Städte. I. Győr . In: Pester Lloyd, 1935. április 7, Morgenblatt. 2. 19 Uo., 1–4. 20 Uo., 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom