Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 5. szám - Lőkös Péter: Egy emigráns német újságíró a harmincas évek Magyarországáról
79 Újságcikkei mellett kisebb önálló kiadványokat is megjelentetett. Fiatal korában a német irodalommal kapcsolatos munkákat adott ki, a legismertebb és máig is idézett ilyen műve a Goethes Mignon. Entstehung, Name, Gestaltung (Heidelberg, 1927) című dolgozat. Későbbi írásaiban elsősorban a zsidóság helyzetével, történetével foglalkozott. 1942-ben Buenos Airesben jelent meg a Que es un judio című füzete, majd 1943-ban ugyanott a Jüdische Neueinwanderer in Lateinamerika und ihre Probleme. A háború után ő szerkesztette a Die jüdische Religion (Kastellaun, 1977) című tanulmánykötetet, melynek szerzői között olyan neveket találunk, mint Martin Buber vagy Leo Baeck. Mint már említettem, budapesti tartózkodása alatt rendszeresen publikált a Pester Lloydban. Már 1934-ben megjelent két tárcanovellája 15 , 1935-ben pedig tizenöt írását közöl ték. Kiutasítása után 1936-ban a Pester Lloyd tudósítójaként még három palesztinai tárgyú cikket küldött a lap számára Palesztinából16 , majd megszakadt a kapcsolata az újsággal. Az 1935-ben megjelent írások négy kivételével17 magyarországi élményeiről, benyomása iról szólnak. Az írások két kivételtől eltekintve mindig a reggeli számban jelentek meg, rendszerint az első oldalon „a vonal alatt”. A Magyarországgal foglalkozó, irodalmi igényességgel megírt írások két sorozatban jelentek meg. Az Ein Fremder bummelt durch Ungarns Städte (Egy idegen csatangol Magyarország városain keresztül) című sorozatában kilenc városban, illetve tájegységen szerzett tapasztalatait, élményeit örökítette meg. Ahogy fogalmaz, a csatangoló embernek nincs rendszere, a világot színes összevisszaságnak látja, és az emlékek pillanatfelvételek színes mozaikjaként maradnak meg benne.18 Humorral, néha finom iróniával fűszerezett írásaiban természetesen mindig megemlíti az adott város vagy tájegység megcsodált látnivalóit, műemlékeit, a megkóstolt helyi specialitásokat (például a szegedi halászlét vagy paprikát), vagy a meglátogatott gyárakat, múzeumokat. A mai olvasó számára különösen érdekesek azok a részek, amelyekben az országban látottak alapján a korabeli magyarországi társadalmi, gazdasági viszonyokról ír. Példaként emeljük ki ezek közül a legfontosabbakat. A sorozat első, Győrről szóló írásban19 például megemlíti, hogy serény és igyekvő nép dolgozik itt, nagyon szép lakóházak épültek a munkások és alkalmazottak számára az ipari negyedben. Új kultúrház épül a városban, amelyben színház is lesz.20 Szól a „Trianon-telep”-en lakó munkanélküliekről, akik enge dély nélkül építettek házaikat, de a városvezetés nem űzte el őket, hanem tudomásul vette a kialakult helyzetet, sőt vizesárkokat ásatott és megszervezte a postát is. Persze szegény-15 Lachmann, Fritz R.: Herr Niemand greift ein . In: Pester Lloyd, 1934. november 7, Morgenblatt. 1–2; uő.: Zwei Briefe . In: Pester Lloyd, 1934. november 21, Morgenblatt. 1–2. 16 Lachmann, Fritz R.: Politische Reise nach Palästina . In: Pester Lloyd, 1936. június 19, Abendblatt. 3; uő.: Vor der Militärdiktatur in Palästina . In: Pester Lloyd, 1936. szeptember 20, Morgenblatt. 4–5; uő.: Streik-Ende in Palästina. In: Pester Lloyd, 1936. október 17, Abendblatt. 2. 17 A négyből kettő kriminovella, kettő pedig könyvkritika: Lachmann, Fritz R.: Der Fall Herder . In: Pester Lloyd, 1935. május 3, Morgenblatt. 1–3; uő.: Armer, blinder Mörder . In: Pester Lloyd, 1935. augusztus 17, Morgenblatt. 1–3; uő.: Heinrich Mann: Die Jugend des Königs Henri Quatre . In: Pester Lloyd, 1935.október 11, Morgenblatt. 1–2; uő.: Ludwig Marcuse: Ignatius von Loyola . In: Pester Lloyd, 1935. november 10, Morgenblatt. 4–5. 18 Lachmann, Fritz. R.: Ein Fremder bummelt durch Ungarns Städte. I. Győr . In: Pester Lloyd, 1935. április 7, Morgenblatt. 2. 19 Uo., 1–4. 20 Uo., 1.
