Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 4. szám - Monostori Imre: Németh László „szerelmes földrajza”
88 jain olvasható. A kezdeti időszakban sokat levelez: 1931-ben írja a Nyugat -sorozat egyes darabjait a bontakozó új magyar irodalom legjobbjairól, ide kéri a köteteket, a folyóirat-közleményeket. 1932 nyarán ekként örökítette meg helyzetét és közérzetét. „Vendég vagyok szőlők és gyümölcsfák közepén; a homokon hatalmas lavór, benne a kislányom, meztelen. Főzeléken élek és tejen: kora reggel írok, délelőtt Arisztophanészt olvasom, pihenőül a differenciál- és integrálszámítást lapozgatom, délután Szophoklészt, Homéroszt s mellé Proustot, vagy ha kedvem tartja, a héber nyelvtanom. Fürdök, s lesem, hogy érik-e a kajszibarack. Este a nyitott terasz villanykörtéjének rohanó bogarakat nézzük; a terasz fölött szagos ezüstfák, lombágaikon elhelyezkedett alvó galambokkal.”5 Idillnek tűnő pilla natképek, pedig élete addigi legnagyobb kihívására készül: folyamatosan írja az első Tanú -füzet esszéit. És a többi, minden egyes sátorkői nyárnak megvannak az irodalomtörténetileg fontos fejleményei: fontos alkotóhely ez a békés birtok Németh László számára. Persze ide is be-bevillannak az irodalmi és politikai közélet szikrái, ám hatóerejük nem versenyezhet a régi görögökével vagy Prousttal és a többiekkel. Tanú , minőségszocializmus, Magyarság és Európa, Cseresnyés, Bethlen Kata – átfoghatatlanul sok és bonyolult lelki és tudati hatást vitt magával Németh László Sátorkőpusztáról az 1930 és 1939 közötti nyarak szellemi és lelki gyümölcseként. A kecskeméti „oltóág” A fent bemutatott „tájhazák” sorába bízvást odasorolhatjuk Kecskemétet is. Németh László szoros szálakkal kötődött a városhoz már a harmincas évek elejétől, hiszen a Tanú számait a városban nyomták, Tóth László, a nagyszerű nyomdaigazgató (és sakktörténész, 1945 után egy ideig polgármester) baráti segítségével. A másik, inkább utópikus, ám erős kötőanyag a környező tájból sugárzott feléje: a „Kert-Magyarország” modelljét itt vélte fölfedezni. Az 1935-ben megjelent Magyarság és Európa című esszékönyvében azt írta, hogy ez a táj igencsak alkalmas a kertgazdálkodásra, egy új magyar belső hódítás számára. „Ez a nevelés ma már nem egy idegen kertműves kultúra betelepítését jelenti. Ahogy oltóágat nem külföldről hozunk, oltó magyarunk is van az oltóághoz. Kecskemét magyar, s itt-ott az országban virágba borulnak a fiók-Kecskemétek. Csináljunk kertországot Magyarországból: nem annyi ez, hogy csináljunk belőle valami tőle idegent, hanem: terjesszük ki boldog övét a boldogtalanra.”6 Orosz László szép tanulmányban dolgozta fel a kecskeméti szálakat.7 Bemutat ja Tóth László környezetét és szellemiségét, s idéz tőle egy cikkrészletet, amelyben Tóth öntudatosan említi a város, illetve a nyomda szerepét a magyar kulturális folyóiratok életében és működésében. Ezt írja többek között: „Ma talán 5 Szophoklész. Tanulmány és vallomás. In: uő: Európai utas. Bp., Magvető és Szépirodalmi. 1973. 30. 6 Németh László: Magyarság és Európa. Bp., Franklin. 1935. 64. Egy 1958-ban írt visszaemlékezésében összefoglalta Kecskemét-élményeit. Vö. Kecskemét. In: uő: Sajkódi esték. Bp., Magvető és Szépirodalmi. 1974. 421–426. 7 Orosz László: Németh László és Kecskemét = Forrás , 1992. 12. sz. 13–17.
