Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 4. szám - Monostori Imre: Németh László „szerelmes földrajza”
89 nem tűnik fel jelentősnek, ami évek múltán bizonyára művelődéstörténeti adat lesz: a magyar irodalom és tudomány megújhodásának jegyében született új folyóiratok indultak el.” (Ezenkívül számos jeles magyar író könyvei itt jelentek meg.) Németh László kötődését azzal is formálta, hogy jó néhány alkalommal volt vendégelőadó a Katona József Társaság, illetve a Hétfői Kör rendezvényein. Szinte romantikus terveket is szövögetett: a honoráriumként Kisnyírben kapott egy hold erdőirtás birtokosaként írótelep létrehozásán gondolkodott. (A Cseresnyés című drámájának háttere, illetve színtere ugyancsak egy Kecskemét melletti farm.) S még egyszer Tóth Lászlóról. Orosz László egy a Forrás nak kül dött Németh-levélből is idéz vele kapcsolatban. A következőket: „Aligha van még egy ember, akinek a képe emlékezetemben egy városéval úgy összeforrt volna, mint Tóth Lászlóé Kecskeméttel. [...] Nem barát volt, több annál, érdeklődő s életemben városa követe. Kecskemétről voltaképp annyit tudok, amennyit ő megmutatott, elolvastatott. [...] Az, hogy Kecskemét mitológiámban a Minőség jelképe lett, neki köszönhető, s ami ennél is fontosabb, ő mutatta meg, hogy lehet valaki vidéki s önálló egyszerre.”8 Monografikus igénnyel, külön könyvben dolgozta fel Németh László és Kecskemét valóságos és szellemi kapcsolatát Heltai Nándor.9 Természetesen ő is a Tanú -történettel kezdi részletes és színes elbeszélését. Amely amiatt is fontos, mert művelődéstörténeti és helytörténeti elemeket fon össze egységes egésszé. Például nagy figyelmet fordít a helyi sajtó szerepére, amely derekasan segítette a Tanú népszerűsítését, s ezzel a nyomdászt és a szerzőt is. Sőt kiálltak Németh László mellett a helyi lapok egyéb ügyekben is, hírt adtak a körülötte folyó vitákról, támadásokról. Részletesen bemutatja a könyv szerzője a Válasz születését, Gulyás Pál szerepét a szervezésben, hiszen ezt a folyóiratot is ez a nyomda állította elő. Tóth László a helyi sajtóban méltatta a Magyarság és Európá t, s szervezte az egyéb recenziókat, tudósításokat. Ám a kapcsolat Németh és Tóth között egy időpillanatban mégsem egészen harmonikus: a nyomdász a nyomda érdekeit tartja szem előtt, s Németh panaszkodik is Gulyásnak. Ám ez csak a fel-fellobbanó nyugtalanság következménye, a kiadó és a szerző között továbbra is erős a bizalom. Itt látott napvilágot a nagy port fölvert Ember és szerep , majd a Kisebbségben is. A Tanú folyóirat megszűnte után könyvsorozatot indítottak Tanúkönyvtár néven. Külön fejezetben tárgyalja Heltai Németh László kecskeméti szerepléseit, előadásait, s részletezi a helyi sajtóvisszhangokat. Mégpedig nemcsak a háború előttieket, hanem még a hatvanas évekbelieket is, sőt tovább; tehát teljes időmetszetet ad: arról is beszámol, hogyan élt tovább Németh László emléke a város szellemi életében. Ugyancsak külön fejezetben foglalkozik a szerző a Budapesten korábban játszott Németh László-drámák helyi visszhangjaival, valamint a kecskeméti színházban játszott színdarabjainak fogadtatásával. 1970 és 1990 között a 8 Ld. még Saskői Zoltán: Németh László és Tóth László barátsága = Forrás , 1984. 11. sz. 82–84. 9 Heltai Nándor: „A kecskeméti oltóág” . Németh László és a hirös város . Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft. 1997.
