Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 4. szám - Bálint Ágnes: A mester–tanítvány kapcsolat eltérő értelmezései Babits Mihály és Németh László feleselő regényeiben
54 okát. Péter azért késik éveket a gimnáziumból, mert nem meri közölni vele, hogy szeretne továbbtanulni. Jó István ösztönösen félti a fiát mindenféle mestertől, aki az övétől eltérő életfelfogás irányába terelheti, és ez a félelme be is igazolódik. Péternek ellenben életmentő, hogy az apja mellett nagyszerű mesterek, Boros tanár úr, majd őt felváltva Jób Arzén is részt vállalnak a nevelésében, tehetsége kibontakoztatásában. Az író névválasztása nem lehet véletlen: Jó István „jó” Péternek, de Jób Arzén „jobb”. Jób Arzén felette áll az apával való rivalizálásnak; ők ketten nem egy súlycsoportba tartoznak. Amikor a rendházban találkoznak, Jób nemcsak azért van fölényben, mert otthonosan mozog a „hazai pályán”, hanem azért is, mert a falujától távol Jó István elbizonytalanodik a számára idegen világban. Az író ugyanakkor végtelenül elfogult vele: viselkedése mögött erkölcsi tartást, életbölcsességet sejtet. Jób, bár világosan látja az apa képviselte szűkös perspektívát, nagy tisztelettel beszél róla Péternek, és búcsúzásukkor az apa iránti hála szükségességére hívja fel a figyelmét. Jól ismeri saját szerepének határait: nincs szükség arra, hogy apja helyett apja legyen a fiúnak. Jó István szereti annyira a fiát, hogy meggyőződése ellenére elengedje, és átengedje más mesternek, de ellentmondást nem tűrőn vissza is veszi, amikor a kommün idején úgy érzi, hogy veszélybe kerülhet. Döntését ugyan az idő igazolja, de ebben a kényszerű vakációban derül ki igazán, hogy Péter már visszavonhatatlanul más növekedési utat választott, mint amit ősei révén az apja kijelölt számára. Jób Arzén, a tanítvány nélkül maradt mester új, még nagyobb kihívásokat keres, hogy alkotómunkáját más formában, az egyetemi ifjúság nevelésében folytassa. Tudja, hogy Péter az általa felvillantott úton halad tovább, a „Musae maiora canamus” szellemében. Feleselő eszmények Babits és Németh „korunk egyik legjelentősebb és legélesebb szellemi párbaját” 40 vívták barátságuk egész időtartama alatt, sőt harcuk azt követően is folytatódott. Eltávolodásuk többé-kevésbé már feltárt szövevényes okai közé fontosnak tartom felsorakoztatni a mester-tanítvány viszonnyal kapcsolatos eltérő eszményeiket is. Babits első, Komjáthy Aladárral való szorosabb mester-tanítvány kapcsolatát hamarosan követte a Szabó Lőrinccel, Illyés Gyulával, Németh Lászlóval, Weöres Sándorral és másokkal való kapcsolata a húszas-harmincas években. „Hány darufiókát én kapattam szárnyra, hány ifjú írónak vezettem első lépéseit, harcoltam érte a szerkesztőkkel, kerestem számára kiadót, még kenyeremet és fedelemet is megosztottam egyikkel-másikkal, ínséges években. Hisz majdnem személyenként, fiainknak érezhetnők őket...”41 – mondja a lázadó fiatal nemzedékkel kapcsolatos egyik elmélkedésében. A „Fiamhoz” (1925) című versében a tanítvány ugyaní gy egyben „lélek szerinti” fiú is. A Timár Virgil fia Babits mester-tanítvány 40 Grezsa uo. 45. o. 41 Babits Mihály, Könyvről könyvre. Fiatalok . Nyugat, 1924/3. sz.
