Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 3. szám - Hadik András: Sümegi György: Lechner Ödön írásai című könyvéről
118 Hadik András Sümegi György: Lechner Ödön írásai című könyvéről A koronavírus kellős közepén jelent meg a Corvina Kiadónál Falus János szerkesztői közreműködésével ez a szöveggyűjtemény, mely annyiban hasonlít Gerle János Az építé szet mesterei című, a Holnap Kiadónál 2003-ban megjelent Lechner-kötetéhez, hogy abban is van egy fejezet, amely Lechner-írásokat valamint Lechnerrel kapcsolatos írásokat közöl egy terjedelmes fejezetben. A különbség az, hogy Gerle nemcsak kortársakat idéz ebben a fejezetben, hanem későbbi építészettörténeti munkákat, hasonlóan a következő fejezet hez, ahol Lechner műveiként egy-egy odavonatkozó passzust ad közre, hol „archív”, hol kortárs munkákból. Sümegi célja viszont egy olyan könyv volt, amely törzsanyagában Lechner –szövegeket, illetve Lechnernek tulajdonítható szövegeket ad közre, s a róla szóló idézetek kizárólag a mester kortársaitól származnak. A fejezet utolsó, Lechner koncepcióját tévedésnek tituláló részlete Gerevich Tibor (1882–1954) művészettörténésztől származik 1939-ből, amely jól tükrözi a ’30-as éveknek a szecesszióval kapcsolatos ellenérzéseit, pedig 1929-ben még egy tanulmányában foglalkozott „a beuroni bencés művészettel” , amely a szecesszió egyik forrásvidéke. Persze, hogy Lechner kapcsán a stílusmegjelölés egyáltalán jogos-e, mikor és mennyiben, az még ma is szakmai vita tárgya. Lechner – stílusbeli különbségek és Bécs iránti averziója okán – nem szerette ezt a stílusmegjelölést. Ezt a vitát nem itt kell eldöntenünk, inkább – a kötet ismertetése előtt – azok számára, akik kevéssé ismerik Lechner életművét, tekintsük át dióhéjban pályáját. Lechner Ödön 1845-ben született Pesten. Első ismert őse, Mihály a török kiűzése után érkezett Kismartonból Pestre. Nagyapja a József Nádor által létrehozott Szépítő Bizottmány tisztviselője volt, apja ügyvédként Pest városánál dolgozott, majd a Bachkorszakban lemondott állásáról, és a megörökölt, Kőbányán található téglagyár igazgatásával foglalkozott. Ödön a budai reáliskola elvégzése után a Műegyetem előzményében, a Politechnikumban folytatta tanulmányait, Skalnitzky Antal (1836–1878) tanítványaként, aki tanítványainak az általa is látogatott Berlini Építészeti Akadémiát ajánlotta továbbtanulás céljából. Lechner Pártos (Puntzmann) Gyulával és Hauszmann Alajossal itt folytatta tanulmányait. Hazatérve megnősült, feleségétől, Primayer Irmától (1847–1874) két gyermeke született: Szmrecsányi Ödönné Lechner Irma (1871-1936) és Lechner János Ödön (1874–1910) festőművész. 1868-ban (egyesek szerint 1869-ben) társult Pártos Gyulával, ez az együttműködés ill. a közös iroda 1896-ig tartott, leszámítva az 1875–79-ig tartó intervallumot. Első korszakában még a berlini hatásokat jelző munkái épülnek: főleg bérházak, így apósa (Primayer János ügyvéd 1826–1901) részére építi a Sas utca 9-ben 1871–72-ben a bérházat,( ahol évtizedekig lakik családjával ), 1871-ben a Soroksári úti Honvédmenházat vagy a mai Veres Pálné u. 9-es számú Kecskemét város bérházát (1871–74). 1874-ben
