Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 2. szám - Orosz István: Emlékek apámról IV.
39 Orosz István Emlékek apámról IV. „Miért írom ezeket a jegyzeteket? Azért-e, hogy később elolvassam? Gyermekeimet, unokáimat majd érdekelni fogja? Én szívesen olvasnám apám, nagyapám naplójegyzeteit.” Apám visszaemlékezéseit és naplóit olvasva kezdtem összegyűjteni és leírni a vele kapcsolatos emlékeimet, ám be kellett látnom, az összeállítás nem csak róla szól, belőlem is mutat valamit, engem is jellemez, mit választok ki a több száz oldalnyi kéziratból, s persze az is, mi jut eszembe róluk. Az előző részben Budapestre került, az Eötvös Collegiumba, ám be sem fejeződött az első tanév, máris meg kellett szakítania a tanulmányait. 1944 márciusában a náci Németország csapatai megszállták Magyarországot. Munkaszolgálat, menekülés és háború. Európában a fegyverletétel napját, május 8-át szokták a háború végének tekinteni (a Szovjetunióban, talán, hogy a dicsőségben ne kelljen osztozni, a következő nap, május 9. lett a győzelem napja). Mindenki, apám is, az újrakezdésre készült. Történetesen épp május 9-én egy alkalmi postással levelet küldött Budapestre, kollégista évfolyamtársának, Gyapay Gábornak, akinél több mint egy évvel azelőtt az indexét hagyta. Az „alkalmi postásról”, illetve a levelezés módjáról így tudósít: Csépáról naponta ment lovaskocsi, Panniék élelmet küldtek Duckóéknak, vitték az én leveleimet is, Duckó elvitte Gyapaynak s küldte az ő levelét a kocsival. Vagyis ha minden jól ment, már másnap megérkezett a válasz. (Panni apám nagynénje, Duckó az unokatestvére, az ő édesanyjára és apámmal közös nagyapjára szakadt rá az óvóhely az ostrom alatt.) „Kedves Laci! Nagyon örültem levelednek, de azt hiszem, lassankint magad is feljöhetnél. A Collegiumban kb. 18-20-an vagyunk. Nagyrészünk lázasan készül a vizsgákra. Az egyetemi beiratkozásod el van intézve. Gólya pillanatnyilag nincs a Collegiumban, de azért az aláíratás is meglesz. Közben én is vidéken voltam: Csurgón. (A nővére ott volt tanár.) Azt hiszem, itt mégis jobban tudnál készülni az alapvizsgára, amely valószínűleg júniusban lesz. Az élelmezési helyzet nem valami rózsás, de azért megoldható. Az egyetemen már nagyjából megkezdődtek az előadások, collegiumi órák még nincsenek, mivel igazgatónk sincsen. Most dől el, ki lesz: Kosáry, Keresztury, vagy Szabó Árpád. Pesten nem lesz sorozás, de különben azt hiszem, ez most már úgysem aktuális. Sajnos csak igen röviden írhatok, mert postásodat nem akarom megvárakoztatni. A 100 Ft-ot átadta. egyúttal küldöm a diákigazolványodat. A viszontlátásig üdvözöl: Gábor” A kollégium igazgatásáról leköszönő Szabó Miklós (akit a birodalmi sasrend kapcsán nem csak a diákok támadtak) helyére pályázó jelölteket az új helyzetnek megfelelően az új pártok delegálták. Kosáry Domokost a Kisgazdapárt, Keresztury Dezsőt a Nemzeti Parasztpárt és Szabó Árpádot a kommunisták. Keresztury Dezső lett a befutó. Alighanem akkor még a párttámogatásnál többet nyomott a latba, hogy az egykori collegista tanárok, Pais Dezső, Horváth János és Szekfű Gyula is őt ajánlották. Egy hét múlva újabb levél jött Gyapaytól, lényege, az alapvizsgát nem lehet szeptemberre halasztani, ahogy én terveztem; Keresztury, az új igazgató megkövetelte, hogy a filoszok júniusban vizsgázzanak. (...) A június megfeszített munkával telt. Egész napos tanulás, szüneteiben rom-
