Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 11. szám - Buday Bálint: Egy „avult műfaj” esélyei (Narrációs szereplehetőségek a Szőke Panniban)
128 mint műnem emlegetése a ballada kapcsán – a hasonlóságok létét nem vitatva – inkább megnehezíti a közelítést, mint segíti.21 A három műnem jellegzetességeinek felbukkanása a balladában nem vitatható, a kérdés inkább az, hogy mennyire juttatnak közel általában a műfajhoz, illetve az egyes balladák értelmezésénél ez a kiindulópont ad-e releváns eredményt. A ballada esetében a műnemek keveredésére talán érdemesebb kevésbé követelményként, mint inkább lehetőségként tekinteni, az Arany János-i ballada pedig nem egyéb, mint ezeknek a lehetőségeknek a beváltása: „a műfaji sajátságok funkcionális használata jellemzi, fokozott, koncentrált intenzitással tűnik ki, viszonylatjelző, dimenzióteremtő aktivitása, szuggeráló, implikáló, hangulatteremtő karaktere van, és erősen lelki érdekeltségű” – bontja ki a balladában rejlő és az Arany-balladák által beváltott lehetőségeket Nyilasy.22 Aranynak a műfajhoz fűződő reflexiói is e karakterjegyekhez kötik, nem a szaggatottság, a homály és a tragikusság fogalmai által jellemzi. Ezek csupán opcionális, nem feltétlenül szükséges jegyei a műfajnak.23 Tarjányi Eszter Nemes Nagyot követve amellett érvel, hogy a ballada egy olyan lírai műfaj, amely a cselekménymondás által küszöböli ki a túlzott személyességet.24 Talán Arany maga is ehhez állhatott közelebb, amikor a Megy a juhász szamáron és A rab gólya című verseket balladának nevezi.25 Nemes Nagy Ágnes V. László ról szóló elemzése talán mégsem kapta meg a megérdemelt figyelmet, az általa felvetett szempontokat néhány jelentősebb próbálkozástól eltekintve sokáig teljesen mellőzte az irodalomtudomány, talán nem is véletlenül, hiszen drasztikusan átalakítaná a műfajról alkotott képünket26 és a bal ladák csoportosítására tett kísérletek eredményeit is szétzilálná. A lírai besorolást sugallja Arany is, Szemere Pálnak szóló levelében, amiben például a drámaiságról szó sem esik, az epikus természet és a lírai forma közül viszont egyértelműen a lírát tekinti dominánsabbnak, hiszen az eposz nál a hangsúly a történetre esik, a balladánál viszont az előadásra, vagyis a dalszerűségre, más szóval nem a megjelenített cselekvésre, hanem a megjelenítő cselekvésre:27 a lírai alkotásban „nem a logica vezet bizo nyos eszméket, itt a pillanatnyi helyzet, kedélyállapot, érzelemből fog eszme fejleni...”28 vagyis egy „neszméből”29 indul ki, eleinte csak érzelem, ritmus és dallam van, és csak ezután próbálja meg mindezt szavakba önteni, amiből aztán kirajzolódik az „eszme”.30 21 Kovács Gábor, A történetképző versidom , Bp., Argumentum, 2010, 44. 22 Nyilasy , 101. 23 „Természete a balladának [...], hogy nem a tényeket, hanem a tények hatását az érzelem-világra, nem a szomorú történetet, hanem annak tragicumát fejezi ki, mennél erősebben. Magokból a tények ből s járulékaikból, mint idő, hely, környület, csupán annyit vesz föl, a mennyi mulhatatlanul meg kívántatik.” (Arany János Összes Művei, XI. Prózai művek 2 . S. a. r. Németh G. Béla. Bp., Akadémiai, 1968, 151.) 24 Tarjányi , i. m. 301. 25 Arany János levele Gyulai Pálnak, 1855. június 7. = AJÖM XVI . s. a. r. Sáfrán Györgyi, Bisztray Gyula, Sándor István, Bp., Akadémiai, 1982, 562. 26 Tarjányi Eszter, i. m. 300. 27 Kovács Gábor, i. m. 46. 28 Arany János levele Szemere Pálnak , 1860. április 14. = AJÖM XVII , s. a. r. Korompay H. János, Budapest, Universitas, 2004, 389–391., 865–868. 29 nonsense (Arany János) 30 „Kevés számú lírai darabjaim közűl most is azokat tartom sikerültebbeknek, a melyek dallamát hordtam már, mielőtt kifejlett eszmém volna – úgyhogy a dallamból fejlődött ki mintegy a gondolat. Sőt balladáim fogamzásakor is, az első, még homályos eszme felköltésénél már ott volt a rythmus,
