Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 11. szám - Orosz István: Emlékek apámról XI.
90 képzőművészeti osztály élén talán nem is lenne kötelező tudnia, hogy ez a Nagy Gáspár az a Nagy Gáspár. A forgatás előtt derült ki, hogy az én „szakértőmmel”, Tiborral még nagyobb a baj. A forgatás előtt nem sokkal súlyosan megbetegedve tért haza Indiából, úgy volt, nem is tud eljönni a megnyitóra, aztán mégis ott volt, a sudár sármőrt először láttuk két mankóra görnyedni, csak a humora volt a régi, bár szellemes paradoxonján – épp a mai napon kezdődik életem hátralevő része – akkor mintha nem olyan felhőtlenül nevettünk volna, mint korábban. A két „szakértő” vendég ott, a Vigadó Galériában, a tévéműsor felvételén, Kernács Gabi és B. Farkas Tamás kamerája előtt ismerkedett össze, barátok lettek, Gáspár 2007-ben, Tibor 2009-ben halt meg. Egy apró személyes epilógus azért még tartozik a történethez, a forgatás szünetében Zsuzsa félrehívta Dórát, látszott, megviselték a komplikációk, de legfőképpen az én szelíd arcú feleségem elszántságát próbálta megfejteni. Egyszerre csak kibökte: – Mondd csak, lányom, ugye te várandós vagy. Ő volt a legelső, aki megtudta. Emlékezetem naptárát lapozom: az osztályvezető asszony valamikor májusban látogatott meg minket. A forgatás júniusban vagy júliusban lehetett. A következő év elején, január 8-án született meg a lányunk: Anna Ida. 1982-ben két kedves osztályom érettségizett: Valczka Andrásék meg Bencsik Barnáék. ’82 nyarán Évával – Kálmán Flóra vezetésével – Erdélyben voltunk (Nagyvárad, Bánffyhunyad, Körösfő, Kolozsvár, Szászrégen, Tölgyesi-szoros, Békási-víztároló és -szoros, Gyergyószentmiklós, Szárhegy, Székelyudvarhely, Farkaslaka, Korond, Szováta, Marosvásárhely, Nagyenyed, Torockó, Torda, Kolozsvár, s onnan haza). Az erdélyi túrát vezető Kálmán Flóra (Fábián Flóra) a neves népzenekutató, karnagy és szórakozott professzor, Kálmán Lajos első felesége volt, mindketten anyu kollégái az óvónőképzőben. Gyakran összejáró barátságba került a két család, beleértve a két korombeli Kálmán lányt is. Kálmánék válása után Flóra nénivel maradt erősebb a kapcsolat. Flóra néni rendszeresen szervezett „féllegális” erdélyi túrákat, amelyeket a nyolcvanas évek értelmiségi köreiben már országos érdeklődés kísért. Ekkortájt, valószínűleg a szüleim rábeszélésére mi is részt vettünk Dórával egy „Flórika-túrán”. Naplót nem írtam, de úgy emlékszem, hogy az apám által említett helyszínek zömét mi is érintettük. Közte volt Csíksomlyó is, ahol a titkon kinyitott templomban egy addig egyszerű buszozónak látszó útitárs egyszerre ferences szerzetessé változott, és ünnepi misét celebrált. A többi utas közül leginkább Tüskés Tiborral kerültünk baráti kapcsolatba. Ide szerkesztem, noha jó három évtizeddel későbbi a történet, hogy 2016 tavaszán Pap Gáborral utaztunk végig Erdélyen, s élveztük egy héten át előadásait a református templomok kazettás mennyezetének ábráiról. 1982. október 31-én volt Andi és Oláh Lajos esküvője. A kecskeméti városháza dísztermében tartották, arra emlékszem, hogy az Aranyhomok szálloda különtermében rendezett tizenhárom fős(!) díszebéden a hároméves Marci az asztal alatt csúszkált, meg arra, de az még odébb lesz, hogy elváltak. Mester Barna rábeszélésére ’82 őszétől osztályfőnökséget vállaltam. Ebben az osztályban meg egy másik elsőben tanítottam magyart, osztályomban 10 gyereknek rendes tárgyként a latint is, s hogy kilegyen az óraszámom, kaptam egy olyan harmadikos faktcsoportot, ahol senkit sem ismertem, hiszen a törzsórákon más tanította őket. Ezzel a faktcsoporttal sokat kínlódtam. Amikor ’83 nyarán a Katonába telepítették a megyei pedagóguskönyvtárakat, elvállaltam a vezetését, hogy megszabaduljak az osztályfőnökséggel járó gondoktól-bajoktól. Az új tankönyvekkel a ’80-ban átvett második osztályban találkoztam először. Már jól benne voltunk az anyagban, amikor megjött az irodalomkönyv. Eddig minden világos volt, mondta az egyik lány, de ez a könyv most mindent összezavart. Emiatt írtam Jegyzetek egy tankönyvről c. cikkemet (Kritika 1981/2.), talán keményebben is, mint okos volt. Szerdahelyi kérte, írjak bele egy-két dicsérő mondatot, elzárkóztam előle.
