Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 10. szám - Wölfinger Kitti: A rejtőzködés és a föltárulkozás rendje (Balla Zsófia: A darázs fészke)
127 tűnnek fel, előre jelzik, a kötet szövegeiben fontos lesz a világérzékelés e módja (látás, gondolkodás), aminthogy a versekben is az. Amit az alcím két szóba sűrít, annak a borító színei adnak távlatot. Az ellentétes minőségek dialektikája jótékony feszültséget generál a befogadóban: értelmezésre sarkall. A verses- és az esszékötet borítójának színvilága azonos, de az utóbbi esetében még gazdagabb jelentésirányokat nyit. A sárga és a kék (az „ablaktáblákon” sárga és zöld, „csak” fokozatbeli a különbség) tiszta színek, meleg- és hidegérzet kapcsolódik hozzájuk. Egy másfajta képzettársítással e helyütt az érzelem és a racionalitás képi jelölői lehetnek – az értekező líra szerkezet ennek nyelvi megfelelője. Említésre méltó egy harmadik, noha talán a legevidensebb asszociáció: ég és föld, immanens és transzcendens összekapcsolódását a külső keret csak sejteti, ott a feszültség a „töredezettség” okán újra és újra keletkezik, míg a képbeli képben az egység megvalósulni látszik. Ami kint örvénylik, bent nyugvópontra jutott. (Vagy fordítva, hiszen az ablaktáblák kitárhatók és kitárandók, ekkor belülről kifelé tágul a horizont – s ez esetben mintha a modern versalakítás folyamatának képi modelljét adná a borító.) Ami a köteten (kívül, rajta) megjelenik, a kötetben felidéződik újra: ilyen például a „kinti” sárga-kék, amely evokálja Nemes Nagy Ágnes Sárga-kék című esszéjét az 1982-es Metszetek kötetből („...ez a lenti, apró sárga-kék, ez a más formákban megtestesülő ugyan az, mint egy valószínűtlen visszhang, mint egy kozmikus rím – ami valami váratlanra figyelmeztet”11 [kiem. az eredetiben – W. K.]). A darázs fészke kötet, Nemes Nagy szavaival, „kozmikus rím”, amely a Metszetek re felel. Ebből az aspektusból a fenti elemzést elindító „váratlanság”, az értekező líra alcímből „kihallatszik” (vagy beleíródik) egy József Attilasor: „a líra – logika” (Ha lelked, logikád...) . Avagy Mikó Krisztina 1999-es, a Metszetek ről írott tanulmányának12 címét kölcsönvéve – kölcsönzött alakzatra újfent kölcsönzött alakzattal felelve –, az esszé: logika. A két, logikára vonatkozó következtetésből adódhat egy harmadik: a műfajok, líra és esszé, ha nem is azonossága, de egy közös halmaz, metszet tételezése, meghatározásának lehetősége. Erre az értelmezésre ösztönöz a Balla-esszékötet alcíme is. (S ebből következhet, hogy az esszéket elemezve kézenfekvőnek tűnik a lírai énre, semmint a narratív szövegek elbeszélőjére utalni; ahogy a könyvről írt recenziójában Radnóti Sándor megfogalmazza: „írásaiban mindig minden pillanatban a lírikus beszél”.13 ) Az Ahány ház, annyi karácsony című alkalmi szöveg zárlata a következő versdefiníciót adja: „...egy vers: valami addig láthatatlant mutat meg, valami addig is létezőre hívja fel a figyelmet”.14 A Metszetek kötetben Nemes Nagy Kedvező éghajlat címmel írt jegyzetet az Ima az Akropoliszon antológiáról. Dicséri a szerkesztő, Gyergyai Albert munkáját, kiemeli a kötethez írt előszó „ismerős hangnemét”, „ritka egyensúlyát”,15 hiszen esszéművészeté ben maga is a francia hagyomány követője, ahogy Balla Zsófia is. „Oly írások vannak itt 11 Nemes Nagy Ágnes: Sárga-kék. In: uő: Metszetek . Bp., Magvető, 1982. https://konyvtar.dia.hu/html/ muvek/NEMESNAGY/nemesnagy00137a/nemesnagy00198/nemesnagy00198.html 12 Vö.: Mikó Krisztina: Az esszé: logika. Az esszéíró Nemes Nagy Ágnes . In: Kortárs , 1999/1. http://home. hu.inter.net/kortars/9901/mikokr.html 13 Radnóti Sándor: ... Dicsérvén a poézis hatalmát. Balla Zsófia: A darázs fészke. In: Revizor, 2020. április 19. https://revizoronline.com/hu/cikk/8461/balla-zsofia-a-darazs-feszke/ 14 Balla Zsófia: i. m. 159. 15 Nemes Nagy Ágnes: Kedvező éghajlat. A francia esszéirodalomról. In: uő. i. m. https://konyvtar.dia.hu/ html/muvek/NEMESNAGY/nemesnagy00137a/nemesnagy00165_o/nemesnagy00165_o.html
