Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 10. szám - Wölfinger Kitti: A rejtőzködés és a föltárulkozás rendje (Balla Zsófia: A darázs fészke)
126 esszéisztikája és lírája – mint Balla esetében – egyenrangú minőséget képvisel. Ilyen például Beney Zsuzsa, Báthori Csaba, Lator László, Mesterházy Mónika, Rába György, Vasadi Péter, Visky András. Az irodalomról való gondolkodás alakítói közül a távolabbi múltból említhető értekező prózát is író költőként Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Füst Milán, József Attila, Rónay György, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Vas István. Balla a klasszikus modern költői hagyomány folytatója, a Benn felsorolásában szereplő világirodalmi alkotók versei-esszéi szellemi tájékozódásul szolgáltak számára.6 Lírájának magyar hagyománytörténeti kontextusait a fenti névsor hasonlóképp kijelöli. Jelen tanulmány szempontjából a megnevezettek közül Arany, Babits, József Attila és Nemes Nagy nyitnak líratörténeti távlatot. A darázs fészke kötet könyvtárgyként igen szép (Hrapka Tibor érdeme). A borítón két szokatlan elem vonzza a tekintetet: az „értekező líra” szintagma, valamint a pretextusokkal körbeírt kép, a keretbe foglalt ablak(keret). Két határsértés történik még azelőtt, hogy az olvasó kinyitná a kötetet. A befogadói elvárásokat felülíró „értekező líra” a szokásos „értekező próza” műfajjelölés helyett áll. Az oximoronban egyrészt a műfaji határok nyílnak fel, aminek következtében a líra a próza „fölébe” kerül, ráíródik. Vagy másképp: át- meg átszövi. Másrészt a hátsó borítón olvasható retorikai kérdés („Nem tudom, hogy a szavakon és a szószerkezeteken kívül van-e a költőnek más szabadsága?”7 ) kiszólás a szövegből, az olvasóhoz fordulás, megszólítás – aposztrophé, amely „...kitörli a jelenlét és távollét közötti oppozíciót az empirikus időből”.8 Olyan alakzatra referál, amely a szövegen kívül található („értekező líra”), tehát a két megszólalás szintje eltérő, az önreflexió azonban eltünteti ezt a különbséget. A borítón megszólaló lírai én álkérdésére a kölcsönzött szószerkezet9 kiemelt helyzetben való szerepeltetése, majd „élővé írása” való di választ ad. Vagyis „a bekeretezés határának megsértése szándékos”,10 s mintha a borító tipográfiája is ezt az olvasatot erősítené. A nyelvi elemek (szerzői név, cím, kiadó, alcím) mintha egy téglalap oldalainak részei volnának, ám csak jelzik a formát, az egyenesek „elmosódottak”, nem érnek össze. Szükséges hozzá a teremtő képzelet. Ha egy külső keretet lát a szem, a borítón szereplő ablak kicsinyített tükörként is felfogható. Ablak, tükör – mindkét megidézett fogalom a látás, a tekintet metaforája. Kitüntetett hely(z)e(tbe)n 6 Sőt, az ott éppen fel nem soroltak is: „megvilágosodásként hatottak rám írásai ̇[Nemes Nagy Ágneséi – W. K.]. De így voltam T. S. Eliot, Virginia Woolf, J. L. Borges, Szerb Antal, Vas István, Németh G. Béla tanulmányaival, esszéivel is.” (Mit tanultam Nemes Nagy Ágnestől? In: uő: A darázs fészke. Értekező líra. Bp., Kalligram, 2019, 290.) Az idézett szövegben egyedül Borges világirodalmi alkotó, s ezt csak a benni gondolatokhoz való csatlakozás okán érdemes megjegyezni, mert e helyütt is a bármely kanonizáló, ha nem is célzatú, de hatású lista esetlegességének, elégtelenségének általános tapasztalata mutatkozik meg. A magyar „esszéíró-elődök” lehetséges sorából a mintaadó, emblematikus alkotók, például Halász Gábor és Szerb Antal maradt ki (noha nem nyelviesülnek, hatásuk odaértendő), mert kizárólag értekező prózát írtak. A világirodalmiak közül pedig e ponton Rilke, hiszen értekező szövegei nem esszék, hanem levelek alakját öltötték, melyek az esszék műfajtörténeti előzményeiként is értékelhetők. Továbbá Paul Celan másik esszében, más vonatkozásban fontos kapcsolódási pont. 7 Balla Zsófia: „És minden ige fölöttem lebeg” . Vallomás József Attiláról. In: uő: A darázs fészke. Értekező líra. Bp., Kalligram, 2019, 230. 8 Culler, Jonathan: Aposztrophé. (Ford.: Széles Csongor) In: Helikon , 2000/3. 384. 9 A könyvről eddig megjelent recenziók visszatérő toposza az „értekező líra” fogalom eredetének feltárása. (S az értelmezés felszínén meg is áll mindahány.) Például: „A Balla-esszégyűjtemény »értekező líra« műfajmegjelölő alcíme Szilágyi Júlia Lehet-e esszét tanítani? művének bevezető részéből szár mazik.” (Kiss Júlia: Összeva rrt életésirodalom . In: Látó, 2019/11. 106. http://www.lato.ro/publ_images/ pdf/60_47115e0b.pdf 10 Vö.: Genette , Gérard: Metalepszis . (Ford.: Z. Varga Zoltán) Pozsony, Kalligram, 2006, 11.
