Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 10. szám - Wölfinger Kitti: A rejtőzködés és a föltárulkozás rendje (Balla Zsófia: A darázs fészke)
125 Wölfinger Kitti A rejtőzködés és a föltárulkozás rendje Balla Zsófia: A darázs fészke 2019-ben Balla Zsófia (1949) két kötettel jelentkezett: Az élet két fele című gyűjteményes verseskönyvvel és A darázs fészke címet viselő esszégyűjteménnyel. Az egyik negyven év versanyagát tárja az olvasó elé, ily módon végigkövethető a költői életmű alakulása – még ha a (láttatott) folyamat természetesen valamelyest irányított is.1 A másik, szintúgy összegző jellegű könyv, 1978 és 2019 között keletkezett írásokat tartalmaz, ugyancsak válogatás, kontrollált művelet eredménye. Az előbbiből megismerhetők a Balla-versek, a lírai én, az utóbbiból pedig a költészetről, művészetről gondolkodó prózai szövegek révén a költői élmény önelemző szubjektuma;2 az a poétika, illetve költői gyakorlat, amely lét rehívja, működteti az alkotásokat. Gottfried Benn Líraproblémák című 1951-es esszéjében, 3 melyben a vers megalkotottságát hangsúlyozza, és a modern líra eszköztárát elemzi, az esszét is író költők megjelenését a történő irodalom természetéből szervesen következő jelenségnek tekinti. A két műfajt bizonyos életműveken belül (Valéry, T. S. Eliot, Mallarmé, Baudelaire, Ezra Pound, Poe) azonos súllyal jelen lévőnek értékeli, Benn a felsorolt szerzők nyomán azt állítja, hogy „a költés” a mű immanens része – a vers tehát a szubjektív, képlékeny érzelmi-gondolati tartalomból a külső és belső egyensúlyos, kutató figyelme révén jön létre, az írást felügyelő-ösztönző tudat kivetülése.4 Balla Zsófia költeményei önmagukban is elvezetnek költészetszemléleti belátásokhoz (természetesen). Ugyanakkor A darázs fészke „a kompozíció filozófiáját és az alkotási folyamat rendszerezését nyújtja”5 . Az életmű e két területe, műfaja (líra és értekező líra) között stiláris, tematikus, motivikus és értelmező kapcsolat van – a mesterségről írott szöveg(hely)ek interpretációs ajánlatai árnyalhatják a versek kínálta értelmezéseket. Kortárs (és a közelmúltban elhunyt) magyar szerzők között is találni olyan költőt, akinek 1 „Amit a nemrég megjelent gyűjteményes kötetből kihagytam, az mind olyan vers, amelyet megjelenésekor az az erdélyi közönség értett, de ma már eltűnt mögüle az akkori politikai háttér. Kihagytam néhány olyan verset is, amely tudósít ugyan egy életérzésről, de nincs meg benne az a költői többlet, amely kortól és országrésztől függetlenül megérintheti olvasóját.”Károlyi Csaba: „A hullámok kimossák a talpad alól a homokot”. Beszélgetés Balla Zsófiával. In: Élet és Irodalom , LXIII. évfolyam, 51–52. szám, 2019. december 19. 2 Vö.: Kulcsár-Szabó Zoltán: Poétika és poetológia (Gottfried Benn). In: Palimpszeszt , 12. szám, 2002. május 8. http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/zemplenyi/index.htm 3 Benn , Gottfried: Líraproblémák . (Ford.: Kurdi Imre) In: Holmi , 1991/8. https://www.holmi. org/1991/08/gottfried-benn-liraproblemak-kurdi-imre-forditasa 4 Vö.: Eliot, T. S.: Hamlet . (Ford.: Takács Ferenc) In: uő: Káosz a rendben . Irodalmi esszék . Gondolat Kiadó, 1981. 78. 5 Benn , Gottfried: i. m. uo.
