Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)

2021 / 9. szám - Szántai Márk: Kisvárosi gyilkosságok (Hász Róbert: Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja)

130 Szántai Márk Kisvárosi gyilkosságok Hász Róbert: Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja Az utóbbi évek irodalmi fejleményeiből legalább annyira következik a Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja, mint amennyire át is rendezi a domináns hagyományvonalak mentén szerveződő irodalomról szóló elképzeléseket. Hász Róbert kötete ugyan több lehetséges kapcsolódási pontot mutat a kortárs iroda­lom reprezentatív darabjaival, azonban számos ponton meg is próbál elkülön­bözni azoktól. Egyfelől, témaválasztása okán látszólag illeszkedik a manapság divatos történelmi krimisorozatok hagyományába: a hazai mezőnyből Baráth Katalin és Kondor Vilmos kötetei a műfaj és a választott korszak felől olvasva állíthatók vele párbeszédbe, a Hász-próza nyelvi komplexitása és a sorozatszerű­ségnek való ellenállása ugyanakkor radikálisan meg is különbözteti tőlük. Még akkor is így van ez, ha Hász előszeretettel kirándul a zsánerműfajok területére, gondoljunk csak az Ígéretföld című, utópiaként olvasható munkájára. Nem lehet gond nélkül besorolni azonban egy másik tendenciába sem: tudós irodalom­történészek regényei, Szilasi László és Milbacher Róbert metafizikai krimiként aposztrofálható munkái sokkal inkább kérdeznek rá a szövegek működésére, az irodalom- és kultúrtörténeti tények szembesítésének lehetőségére, mint ameny ­nyire a valódi nyomozástörténetre helyezik a fókuszt. Ha a fenti példákkal csak részleges párhuzamot tudunk vonni, abból legalább két dolog következik: egyrészt újfent szembesülnünk kell a különféle hagyományok, sodorvonalak konstruált voltával, másrészt olyan hibridként kell közelítenünk Fábián Marcell pandúrdetektív történetéhez, amely több lehetséges műfaji mintával dolgozik, amennyiben a szépirodalmi igénnyel megírt miliőregény, a detektívregény és a történelmi regény kódjainak kompilálását igyekszik elvégezni. De vajon milyen sikerrel teszi mindezt? Abban mindenesetre egyetérteni látszanak a kötet eddigi recenzensei és laikus olvasói, hogy környezetfestésben messze a zsánerművektől elvárt szint felett tel­jesít Hász Róbert regénye. Az 1902-ben, a vajdasági Zomboron, egy multietnikus kisvárosban játszódó történet megkapó térleírásai valóban felidézik a századfor­dulós atmoszférát, a kor és a műfaj jellemző toposzai pedig (pl. kaszinó, bordély, kolostor) olyan lényegi helyszínekként funkcionálnak, amelyek szervesen tudnak kapcsolódni a cselekmény menetéhez. A kisvárosi tér választása természetesen

Next

/
Oldalképek
Tartalom