Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 1. szám - Fogarasi György: Fikció és tanulság: Wordsworth anekdotája a nem-morálisan felfogott hazugságról
119 him by the arm) a Goody Blake és Harry Gill című ballada konfliktusára is emlékeztethetik az anekdota olvasóját. Ott a portáját féltő Harry Gill támadt a nincstelen Goody Blake-re, aki az ágakból font kerítésből lopott volna magának gyújtósra valót. A ballada kívülálló elbeszélője ott ugyanezekkel a kifejezésekkel írta le azt, ahogy a vagyonos és erős fizikumú férfi üvöltve ráront az alultáplált, elerőtlenedett asszonyra, karon ragadja és meg is ránci gálja. Az apa és fia sétáját bemutató anekdotában nem történik efféle durvaság (üvöltözés vagy rángatás), az apa testi és verbális megnyilvánulásain mégis nyomot hagy az erőszak, így a vers 1845-ös későbbi változatában szereplő ártatlan „kérdeztem” ( I questioned him ) kifejezés sem mentesül attól, hogy erősebb zöngét kapjon, és a kikérdezés vagy vallatás felé tolja el az apa állhatatos faggatózását. Az apa gondterheltségét a fiú hangsúlyos gondtalansá ga ( careless mood ) ellenpontozza. Ez az önfeledt állapot a bárányok viselkedésébe vetül ki. Céltalan futkározásuk fikciós játékként jelenik meg, mint valami sport, azaz esztétikumként felfogott verseny (pretty race), melyet a későbbi változat a napfény és árnyék közti véletlenszerű oda-vissza moz gásként ír le ( From shade to sunshine [...] From sunshine back to shade ). A fiú, akit tehát szintén efféle szertelenségben, a kérdés esetleges mélységeire nem különösebben odafigyelő ábrándos állapotban ábrázol a szöveg, és aki amúgy is csak egy ötéves kölyök, a feltett kérdésre az apa számára enyhén sokkoló választ ad. A két lakhely közül az előző (Kilve) mellett dönt, feltételezhetően romba döntve ezzel az elköltözés utólagos támogatása iránti apai reményeket. Márpedig az apának alighanem nagy szüksége lehet a külső megerősítésre, hiszen – ahogy láthattuk – merengése valamiféle veszteségtapasztalat (talán épp a korábbi tanya elhagyásával kapcsolatos hiányérzet) köré szerveződik. Nem csoda, hogy a gyerek újabb verbális kényszerbe kerül: apja ezúttal azt kéri tőle, indokolja meg korábbi válaszát. A fiúnak magyarázatképpen most tehát egy kifejtendő kérdésre kell választ produkálnia, ez pedig már korántsem olyan könnyen letudható feladat, mint választani két felkínált opció közül. Először meg is próbál kitérni a válaszadás elől. ”Now, little Edward, say why so; My little Edward, tell me why;” ”I cannot tell, I do not know,” ”Why this is strange,” said I. „For, here are woods and green-hills warm; There surely must some reason be Why you would change sweet Liswyn farm For Kilve by the green sea.” At this, my boy, so fair and slim, Hung down his head, nor made reply; And five times did I say to him, “Why? Edward, tell me why?“ His head he raised, there was in sight – It caught his eye, he saw it plain – Upon the house-top, glittering bright, A broad and gilded vane. Then did the boy his tongue unlock, And thus to me he made reply;
