Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 1. szám - Fogarasi György: Fikció és tanulság: Wordsworth anekdotája a nem-morálisan felfogott hazugságról
118 Ez a kezdettől derengő széttartás válik fokozatosan érzékelhetővé, amikor az apa „tétlensége” (idleness ) merengéssé, gondolati elmélyedéssé, a lakhelyek kérdésének már-már katatón, megszállott mérlegelésévé válik (To think, and think, and think again ). Az előző tanyához fűződő múltbeli örömök (former pleasures ) felidézése keserédes emlékezeti aktus, amit Wordsworth a vers 1845-ös változatában ambivalens kifejezésekkel nyomatékosít (fond regrets [...] each trace / Of inward sadness had its charm ). Az apa merengése végül egy eldöntendő kérdésre fut ki: melyik a jobb hely, a korábbi tanya vagy a mostani? Ezt a kérdést pedig a fiúnak kellene megnyugtató módon megválaszolnia. Hogy pontosan mi is volna a megnyugtató válasz, arról nem informál bennünket a gondosan balanszírozott leírás, mely mindkét tanyához nagyjából egyenlő mértékben társítja a pozitív képzeteket. Legfeljebb az a formális feltételezésünk maradhat, hogy amennyiben családfőként az apa meghatározó szerepet játszhatott abban, hogy a család a korábbi helyről (Kilve) a mostanira (Liswyn) költözzön, 7 akkor pozitív visszajelzésnek nyilván az a válasz minősülne, amelyik a költözést jó döntésnek találná, vagyis amelyik az új hely mellett voksolna. A gondolataiba mélyedt, sőt gondterhelt apa számára tehát mégsem teljesen tét nélküli a kérdés. Talán ebből is fakad, hogy nyomban kétszer is felteszi. “My little boy, which like you more,” I said and took him by the arm, “Our home by Kilve’s delightful shore, Or here at Liswyn farm? And tell me, had you rather be,“ I said and held him by the arm, “At Kilve’s smooth shore by the green sea, Or here at Liswyn farm?“ In careless mood he looked at me, While still I held him by the arm, And said, “At Kilve I’d rather be Than here at Liswyn farm.“8 (25–36. sor) Az új lakhely mellett döntő apa most fiát hozza döntéshelyzetbe, sőt döntéskényszerbe. A kérdezés nem kevés testi szigorral is párosul. Az apa megfogja fiát, aki eddig is mellette volt ugyan, de élvezhetett némi szabad mozgást. Most apai pórázra kerül. A szülő hangsúlyosan nem kézen fogja a gyereket, hanem karjánál fogja meg, a viszontfogás és kölcsönösség minden lehetősége nélkül. A fogásnak ez az egyoldalúsága testi dimenziót ad a beszélgetésben kezdettől jelentkező aszimmetriának. A megragadás és fogva tartás fokozódó agressziójára utaló kifejezések (took him by the arm, held him by the arm, still I held 7 Wordsworth 1843-as jegyzete szerint a vers Angliában, a Somerset megyei Alfoxdenben született. Kilve egy közeli kisfalu neve, Liswyn pedig a Wye folyó egyik éles kanyarulatánál fekvő walesi falura, Llyswenre utal, ahol Wordsworth barátja, John Thelwall alakított ki menedékül szolgáló lakhelyet akkoriban (Brett – Jones , Notes to the Poems = Lyrical Ballads , 274). 8 „»Kisfiam, melyiket kedveled jobban,« / szóltam és megfogtam a karjánál, / »Kilve gyönyörű partjánál lévő otthonunkat, / vagy az ittenit Liswyn tanyán? // S mondd, hol lennél inkább«, / szóltam és tartottam karjánál fogva, / „Kilve sima fövenyénél a zöld tenger partján, / vagy itt Liswyn tanyán?« // Gondtalanul rám nézett, / miközben tovább tartottam karjánál fogva, / és azt mondta: »Kilve-nél inkább volnék, / mint itt Liswyn tanyán.«”
