Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - ***: Borászok a Duna borrégióból (Interjú Font Gáborral, Frittmann Jánossal, Galántai Norberttel, Lantos Szabolccsal, Szentpéteri Attilával, Dabasi Gáborral, Hetényi Józseffel, Kökény Benővel, ifj. Kökény Benővel, Gálné Dignisz Évával, ifj. Gál Csabával, Gonda Jánossal, Koch Csabával, Koch Pálmával és Kovács Róberttel - az interjúkat készítette Bárdos Ferenc és Kriskó János)
204 – Jelenleg mekkora területen gazdálkodik? – Összesen 30 ha területtel rendelkezem, ebből 10 ha a szőlő, nagyrészt törzsültetvény, a többi szántó, ahol a szőlőiskola is helyet kap. – Mit jelent a törzsültetvény fogalma? – Ezek a szőlők elsősorban arra a célra lesznek elültetve, hogy belőlük szaporítóanya got termesszünk. A kutatóintézetek állítják elő a törzsanyagok első szintjét (prebázisszintű anyag), amit aztán a szaporítóanyag-készítők számára adnak át továbbszaporításra (bázis-szintű anyag). – A szaporítóanyagon mit kell értenünk, és ezt milyen méretekben állítja elő? – Két típusa van, a gyökeres dugvány és az oltvány. Én csak a gyökeres dugványok kal foglalkozom, amelyet az Alföldön lehet telepíteni, ahol immunis a talaj – ez a magas kvarctartalmú homoktalaj. Ezek a Kunsági, a Hajós–Bajai és a Csongrádi borvidékek. Az előállításuk megrendelésre történik, van olyan év, mikor közel 500 000 dugvány készül, de a tavalyi évben ennek csak a felére volt szükség. – Hazai szinten ebben az ágazatban milyen helyet foglal el? – Az utóbbi években már a nagyobb szaporítóanyag-termelők közé tartozom, és viszonylag nagy az a törzsültetvény-mennyiség, amit fenntartok. Hogy viszonyítani lehessen – csak az itthoni viszonylatok között legtöbbet termelt biankát vegyük alapul –, 0,4 ha Bianka törzsszőlővel rendelkezem az országban lévő 2 ha-ból. Vannak olyan törzsanyagok is, melyek csak a kutatóintézetben és nálam találhatók, ilyen pl. az Ezerjó fajta. – Milyen fajtákhoz állít elő szaporítóanyagot? – Két típusra osztanám fel, egyik a hagyományos, klasszikus fajta, nálam ezek közül megtalálható a kövidinka, az arany sárfehér, a kadarka, de a pozsonyi fehér is. A másik típusnak azokat nevezném, amit itt az Alföldön jól lehet termeszteni, nagyobb mennyiséget biztosít, esetleg már rezisztens fajták, ilyen a bianka, a cserszegi fűszeres, a generosa és a kékfrankos. Ezeken kívül csemegeszőlőből is sok fajtával foglalkozom. – Arról is lehetett hallani, hogy őrzője is a fajtáknak. Mit jelent ez? – Rendelkezem egy fajtagyűjteménnyel, melyben több mint 100 szőlőfajta található. Ezenkívül fontosnak tartottam, hogy a régi Mathiász-fajtákat is megőrizzem, amiből közel 30 fajtám van, melyeket nemrégen ültettünk, és idén fordulnak termőre. – Mennyi bort állít elő és hogyan értékesíti? – 80-100 hl között készítek bort évente, és csak termelői borkimérés keretében érté kesítem. – Milyen típusú borokat készít? – A könnyed, reduktív fehér- és rozé borokat, valamint készítünk fahordós érlelésű borokat is, ezek elsősorban vörösborok, ezekből csak egy-egy hordónyi mennyiséggel, melyek főleg kékfrankos, cabernet, blauburger és merlot. – Ezek a borok, mondhatjuk úgy, hogy hagyományos, elterjedt fajták. Azonban hallottam, hogy borritkaságokat is előállít. Milyen borok ezek? – Kíváncsi ember vagyok, ha már több szőlőfajtával dolgozom, érdekel az is, hogy ezek borászatilag mire képesek. Vannak olyan szőlők, amelyek még nem is fajtajelöltek (azaz még nem került fel a telepíthető szőlők listájára), de számomra kihívást jelentenek.
