Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Kovács Róbert: Élet a hajósi pincefaluban
160 a pincék utólagos kitéglázása, részben esztétikai okokból. Az enyhén lefelé lejtő pincelyukakban találhatóak a borokkal teli hordók. Nem az egész termés kincse, hiszen a szőlő egy részét a gazdák már a tőkén eladják. Elmondható, hogy a borospincék 90%-ában 10 hl bornál kevesebb érlelődik. Az itt tárolt bor a családi szükséglet kielégítésére, valamint kisebb hányadában értékesítési célokat szolgál. A pince fontos részét képezi a présház. Egyik felében tárolják a szőlőfeldolgozás és -művelés eszközeit, a prést, a darálót, az erjesztőkádat. Az épületek nagy részében megtalálható a kisszoba, mely a munkában megfáradt gazda pihenését szolgálja. Ez a helyiség szolgál a barátok és a vendégek fogadására. Egyszerű bútorzattal vannak ellátva, konyaszekrény, asztal, székek, esetleg egy fekvőhely. Általában a téli fűtés is megoldott kályhával, kandallóval. A Kovács család Édesapám és édesanyám is a Felvidékről származik. Szüleikkel a második világháború után, 1947-ben telepítették át őket Hajósra. Mivel a Felvidéken nem volt ekkora hagyománya a szőlőművelésnek, az itt élő sváboktól tanulták el a szőlőművelés fortélyait. 1973-tól átvették a szülői borospincét, és fél hektár ültetvényen termelték a szőlőt, amit a Hosszúhegyi Állami Gazdaság felé próbáltak értékesíteni. Később, a nyolcvanas évek közepén már a Balaton partján is próbálkoztak borértékesítéssel, ekkor már 1 hektár feletti szőlőültetvényen gazdálkodtunk. Próbálkozott édesapám szőlőbor készítése mellett meggybor, illetve ribizlibor készítésével is. 1993–1997 között a Hajósvin Kft. társtulajdonosaiként forgalmaztuk borainkat és pezsgőinket. A kft. üzletrészének értékesítése után édesapám egyéni vállalkozóként folytatta borászati tevékenységét. Ettől kezdve már én is aktívan részt vettem a családi borászkodásban. 1998 őszén komoly beruházásként a 2 hektáros családi birtokon megkezdődött borházunk építése. A beruházás 2000 májusára befejeződött. Jelenleg 35 ha ültetvény, 700 m2 pincerész és 600 m 2 vendégtér, valamint egy komplett borászati üzemrész tartozik hozzá. Szőlőfeldolgozónk és az 5000 hl bor befogadására szolgáló pincészetünk a hagyományos érlelési technológia mellett a korszerű, irányított eljárással történő erjesztést is alkalmazza, mely lehetővé teszi reduktív borok előállítását, azok kezelését és tárolását. Falusi turizmus Mivel Hajós egy túlnyomó többségében német ajkúak által lakott település, szoros és jó kapcsolatot ápol az anyaországgal. Az idelátogató turisták 30-40%-a Németországból és Ausztriából érkezik. Fontos dátum volt a turizmus alakulásában 1971, amikor első kelet-európai településként testvértelepülési kapcsolatra léptünk egy nyugatnémet településsel, Hirrlingennel. Ekkor még senki sem sejtette, hogy az elkövetkező 50 év során életre szóló barátságok köttetnek a két település lakói között. A részben ebből fakadó turizmus az 1970-es évek közepe, vége felé indult el Hajóson, az IBUSZ és a helyi művelődési ház szervezésével.
