Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 10. szám - Muhel Gábor: A hagyományvesztés identitásformáló szerepe József Attila művészetbölcseletének kialakításában
58 vitatkozás közben hirtelen közbevágunk, anélkül hogy mondanivalónkat eleve megfogalmaztuk volna. Hévvel és meggyőződéssel torkoljuk le ellenfelünket és igen gyakran utólag vesszük észre, hogy valóban milyen okosat mondtunk. Gondolkodásunk ekkor édes testvére volt annak a megismerésnek, amellyel a szélben ingó ágacska mozgását tapasztaltuk [kiemelések tőlem: M. G.].”66 Kijelenthető, elmondható tehát, hogy József Attila és Vágó Márta kapcsolata a költő művészetfelfogásának és identitásának alakulása elméleti megalapozása szempontjából is kulcsfontosságúnak bizonyult. Már csak azért is, mert Erdős Lajos már 1913-ban tanulmányt tett közzé Ernst Mach filozófiája címmel a Huszadik Század januári számában. 67 Ebben az írásában két – a költő számára is fontos – fogalom is előkerül az egyik a képzet , a másik pedig az én szerveződésének leírása. (Utóbbi csak potenciálisan van meg József Attila esztétikai írásaiban.) Erdős úgy fogalmaz, hogy „képzeteink és gondolataink [...] lemásolják a világot s minél teljesebb és pontosabb ez a lemásolás, annál jobban el tudunk igazodni a bonyolódottabb életviszonyok között. Gondolataink alkalmazkodnak a tényekhez, s ez alkalmazkodás helyességét mindannyiszor a tapasztalat igazolja. Így jön létre az ismeret.”68 Emellett még egy fontos műre is felhívta a fiatal költő figyelmét. Ez pedig az Emlékkönyv Alexander Bernát hatvanadik születésnapjára című kötet, amely ötven értekezést tartalmaz a legkülönfélébb témákban, s köztük megtalálható Erdős Természettudomány és filozófia című írása is. 69 A szerzők között ott van például Zalai Béla (Etikai rendszerezés ), Lukács György ( Megjegyzések az irodalom történet elméletéhez), de találunk a kötetben a műalkotás kérdéseihez köthető tanulmányo kat is. József Attilát különösen Dienes Valéria Az intuíció szerepe a mai metafizikában című munkája érdekelhette, mely tulajdonképpen rövid vázlata a Bergsonhoz vezető filozófiának. E szövegében a szerző Bergson elméleteinek épp azokat az elemeit helyezi előtérbe, melyek az ihlet tanán dolgozó költő számára különösen fontosnak bizonyultak. Dienes ugyanis az eszmélet központi fogalmán keresztül mutatja be a francia filozófus tanait, valamint írásában Croce és Bergson összetartozását tényként kezeli. (Berkeley és Kant pedig a hozzájuk vezető út fontos állomásaiként rögzülnek.)70 Bár „a gondolkodó alany eszméletére” mint alaptényre épül minden ebben a koncepcióban, de a „jelenbe gyülemlő múlt” József Attila-i tétele áttételesen Bergsonra (és később Freudra) vezethető vissza. Dienes írása közvetítette a költő felé „az értelem mint cselekvő műszer” metaforát is, ami teoretikus írásaiban szintén felbukkan („Bergson azt mondja, hogy az értelem az ember cselekvő 66 József Attila Összes Művei. III. kötet. (Sajtó alá rend.: Szabolcsi Miklós) Akadémiai, Bp., 1958, 51. 67 Erdős Lajos: Ernst Mach filozófiája. = Huszadik Század, 1913/1. sz. 409–425., ill. 593–603. Megjegyzés: 2016-ban volt Ernst Mach halálának 100. évfordulója. Ennek kapcsán munkásságának huszadik szá zadi recepciójáról Magyarországon lásd: Radnai Gyula: Machizmus és empiriokriticizmus. = Természet Világa, 2016/6. sz. 265–268. (= www.termeszetvilaga.hu / szamok / tv2016 / tv1606 / radnai.html) 68 Idézi: Lengyel András: i. m. 110. 69 Emlékkönyv Alexander Bernát hatvanadik születésnapjára. Írták tanítványai, barátai, tisztelői. Franklin-Társulat, Bp., 1910. Erdős tanulmánya a 34–76. oldalon olvasható. 70 Érdemes megjegyezni, hogy a költő könyvtárában megvolt Berkeley Három párbeszéd Hylas és Philonous közt; Értekezés a látásnak egy új elméletéről című műve, amit ugyancsak Dienes for dított magyarra. A könyv jelenleg – számos József Attiláénak mondott kötet mellett – a Petőfi Irodalmi Múzeumban található, de hitelessége nem százszázalékos. E művében Berkeley egy olyan filozófiai észleléselméletet vázolt fel, mely szerint a filozófiai látásmódot meg kell különböztetni a természettudományostól. Szerinte a külvilágról nem tudhatunk csak tapasztalatok útján, így sohasem szerezhetünk róla közvetlen tudomást, nem lehetünk teljesen bizonyosak abban, hogy az adott dolog valóban létezik. Célszerű lenne tehát tisztázni, hogy miképpen van jelen Berkeley művének közvetett hatása a költő formálódó metafizikai és esztétikai rendszerében.
