Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Bártol Réka: Klímaváltozás és környezeti nevelés a Kiskunsági Nemzeti Park erdei iskoláiban
225 Célkeresztben a fiatalok A nemzeti parkok alapfeladatai közé tartozik a védett területek és értékek bemutatása, a szemléletformálás, környezeti nevelés. Ez szükséges is, hiszen az egyre fogyatkozó természeti értékek megőrzése nem lehet csak jogszabályi alapokon nyugvó tevékenység, elengedhetetlen a társadalmi támogatottság is. Ahhoz, hogy a lakosság a természetvédelmi célok mellé álljon, „alulról” történő építkezés szükséges. Ehhez elsősorban – de nem kizárólag – a helyi és a legifjabb generáció kerül a nemzeti parki szemléletformálás célkeresztjébe. Az óvodás és az iskolás korosztály ugyanis a legfogékonyabb és a legkönnyebben szervezhető. Ha pedig sikerült célba venni, többféle „lőszer” közül választhatunk: ismeretterjesztő, népszerűsítő előadások, interaktív foglalkozások, túrák, szakvezetések, táborok, tanösvények, vetélkedők, falunapokon és más rendezvényeken való megjelenés, kiadványok, kiállítások stb. Legkoncentráltabban pedig az erdei iskolában és óvodában tudunk olyan hatást kifejteni, hogy a környezeti nevelés alanya, azaz a gyermek maradandóan, és lehetőleg gyógyíthatatlanul természetszeretővé váljék. Az erdei iskola kicsit olyan, mint a tengeri malac, amelyik nem tengerben él és nem is malac. Nem feltétlenül erdőben van, hanem gyakorlatilag bárhol, kinn a termé szetben – pusztában, erdőben, vízparton, réten. Az iskolához sem hasonlít, mert ide nem lehet beíratni egy diákot se, pedig biztos lenne rá jelentkező elég. Annál is inkább, mert nincs padban ülés és számonkérés, nem tanterv szerinti oktatás zajlik benne. Egy erdei iskolában játszanak és kirándulnak, vízben gázolnak, tücsköt-bogarat keresnek, nagyítóval fedezik fel a virág szépségét, és közben észrevétlenül új élmények, érzések, tapasztalatok érik őket, akaratlanul is ismeretek költöznek a fejekbe. Nagyon koncentrált, mert az erdei iskola több napon keresztül tart, vagyis a gyerekek 2-3-4 éjszakát az erdei iskola szálláshelyén töltenek. Így az élményszerzés mellett lehetőséget nyújt az önállósodásra, az együttélés szabályainak megtanulására, az alkalmazkodás gyakorlására. Minden erdei iskola rendelkezik programkínálattal is. Ennek alapegysége a modul, ami kb. 3 órás foglalkozássorozat. Az egymásra épülő modulok programot alkotnak, ami alsósok esetében 3 modulból, felsősöknél 6 modulból áll. Nem kötelező azonban az erdei iskola kínálatából választani, erdei iskolai program megvalósítható az általános iskola, a tanárok saját szervezésében is, bár ez ma már egyre ritkább. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság két erdei iskolát működtet: a Fülöpházi-buckavidéken a Naprózsa Erdei Iskola, Lakitelek mellett a Tőserdőben a Kontyvirág Erdei Iskola várja a látogatókat. Ez utóbbi ideális helyszín egy erdei iskolának, több okból is. Egyrészt mindhárom fő élőhely-kategória képviselteti magát: van erdő, rét és tó (vagyis holtág) is, egymástól alig pár kilométernyi távolságban. Másrészt ez a nemzeti parki terület a kevésbé érzékeny területek közé tartozik. A Szikra és az Alpári-rét ugyanis a Tisza ártere, ahol az élővilág alkalmazkodott a gyorsan változó körülményekhez. Az árvíz érkezése, kiterjedése ugyanis kiszámíthatatlan – van, hogy elmarad, van, hogy egy évben kétszer is érkezik. Ilyen körülmények között a nagyon speciális igényű, érzékeny fajok nem képesek fennmaradni, azok hiányoznak erről a területről.
