Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Hoyk Edit – Kanalas Imre: Kecskemét klímaváltozási kihívásai és alkalmazkodási lehetőségei
164 mésmennyiség és a klímaváltozáshoz történő hatékonyabb alkalmazkodás érdekében). – A városi és város környéki természetes élőhelyek védelme, az ökológiai folyosók rendszerének biztosítása, valamint a belterületi zöldfelületek és a külterületi erdőterületek – az ökológiai viszonyoknak megfelelő – növelése (lehetőség szerint őshonos és nem allergén fajtákkal). – A már meglévő zöldített közterületek, közkertek, parkok megőrzése, ezek minőségi javítása (pl. többszintű növényállomány telepítése, csapadékvízzel történő öntözés feltételeinek javítása). – Zöld tetők és zöld homlokzatok létesítése a város minél több épületén. – Az alulhasznosított területeken újabb közösségi kertek, esőkertek, fásított területek, erdők kialakítása. – A felszíni parkolók számának és területének csökkentése (felszín alatti parkolók, parkolóházak és automata parkolási rendszerek létesítése a kijelölt övezetekben), helyette parkok és zöld közterületek – többszintű növényállománnyal történő – kialakítása. – Városi szintű csapadékvízmenedzsment-rendszer kiépítése, a vízkormányzás lehetőségeinek bővítése, víztározók (felszíni és felszín alatti) kialakítása, továbbá automata öntözési rendszerek telepítése a közparkokba. Miközben a kecskeméti alkalmazkodási cselekvések hasznai egyértelműen Kecskeméten jelentkeznek, a helyi megelőzési cselekvések jótékony hatásai térségi és globális szinten eloszlanak. Ennek ellenére, a döntően etikai megfontolásokon túl (a társadalom minden tagjának meg kell tennie minden tőle telhetőt az éghajlatváltozás mérséklése érdekében, függetlenül a hozzájárulás mértékétől) a város – már csak méreténél, pénzügyi, humán erőforrásain és kapcsolati tőkéjén keresztül is – felelős szűkebb térsége (pl. kistérség, megye) társadalmának segítésében, azok klímaváltozás hatásaira történő felkészítésében, példamutatásban és a jó gyakorlatok terjesztésében is. A közigazgatási kereteken túlmutató térségi hatású gondolkodásnak és helyi alkalmazkodási program végrehajtásának már rövid távon is kézzelfogható eredményei lehetnek (pl. városökológiai kutatások elindulása, az ismeretek és tudásanyag bővülése, a környezetipar erősödése, és ehhez kapcsolódóan új termékek és szolgáltatások megjelenése, a kooperációs kapcsolatok szélesedése, jó gyakorlatok számának növekedése). A klímaváltozás negatív hatásaihoz történő alkalmazkodás során a klímatudatosság növelése közös települési felelősség, amelyben a városi döntéshozók, a vállalkozások, a szakmai szervezetek (kutatóintézetek, egyetemek, civil közösségek, érdekvédelmi szövetségek ) és a lakosság egyaránt érintett. 2018-ban a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzathoz hasonlóan a város is csatlakozott a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségéhez (Covenant of Mayors), és ezzel vállalta, hogy a 2012-es bázisidőszakhoz képest 2030-ig 40%-kal csökkenti a CO2 kibocsátását a kulcsfontosságú Covenant-ágazatokban (önkormányzati épületek és létesítmények, szolgáltató épületek és létesítmények, lakóépületek, közvilágítás, önkormányzati flotta, tömegközlekedés, magáncélú kereskedelmi szállítás). A csatlakozásból fakadó kötelezettségek teljesítése érde-
